INFORÁDIÓ
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia

törökország

eu-törökország megállapodás

josep borrell

isztambuli egyezmény

Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.

Stratégiai kérdéseket vet fel Törökország (ki)lépése

Infostart / Fóris György

A világpolitika számos szereplője reagált rá – beleértve az amerikai elnököt, valamint több európai intézmény vezetőit –, miközben a csütörtökön kezdődő virtuális uniós csúcs egyik témája éppen az EU-török kapcsolatok alakulása lesz majd.

Néhány órával azután, hogy múlt szombaton Recep Tayyip Erdoğan elnöki rendeletével Törökország visszavonta az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, és ezzel mintegy kilépett a konvencióból, európai és amerikai reagálások sora váltotta egymást. Mindeközben Brüsszelben máris megkezdődött a találgatás, hogy a fejlemény mennyiben befolyásolhatja a csütörtöki EU-csúcs Törökországgal foglalkozó részét.

A reakciók minden esetben sajnálkozók, és több alkalommal – például éppen az EU vezetői részéről – a döntés felülvizsgálatát szorgalmazók is voltak.

Joe Biden amerikai elnök „mélységesen kiábrándítónak” nevezte a török lépést, ami

szerinte „visszalépés” azon az úton, amelyen a nők elleni erőszaknak akarnak világszerte véget vetni.

Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára „pusztítónak” minősítette a 45 állam által aláírt Európa tanácsi dokumentum megtagadását éppen az egyezmény névadója által.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tweetjében arra emlékeztetett, hogy a nők éppen, hogy „erős jogi védelmet érdemelnek”, úgyhogy szerinte az lenne a fontos, ha az aláírók mielőbb ratifikálnák a dokumentumot.

Elnökhelyettese és egyúttal az EU külpolitikai főképviselője, Josep Borrell „mélyéges sajnálatát és értetlenségét” hangoztatta az ankarai döntés miatt, ami nemcsak „kompromittálja a nők jogait Törökországban”, de

veszélyes precedenst teremtve „káros üzenetet közvetít” a világnak is.

Heiko Maas német külügyminiszter szerint „semmiféle tradícióra hivatkozás nem kérdőjelezheti meg a nők megvédését az erőszaktól”, míg a francia külügyminisztérium nyilatkozatban fejezte ki „teljes szolidaritását” a „török nők” iránt, úgy vélve egyúttal, hogy a fejlemény „újabb visszalépés” Törökországban az általános emberi jogi normáktól.

Az utóbbi vélemények azért is érdekesek, mert az EU-huszonhetek állam- és kormányfői decemberi brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy az

e héten esedékes márciusi újabb tanácskozásukon mérlegelik az EU-török kapcsolatok jövőbeni alakításának lehetséges irányát és menetét.

Márpedig a hagyományos európai uniós megközelítésben az emberi jogi helyzet kérdése mindig kiemelt helyet foglal el.

A leendő csütörtöki „török napirendi” pont előkészítését szolgáló 16 oldalas dokumentumot – amelyet az EU Borrell-vezette külügyi szolgálata készített a bizottsággal együttműködésben – mindenesetre a hétvégén már szétküldték a tagországoknak. Ennek fókusza azonban egyelőre a decemberben is kiemelt kérdésnek számított földközi-tengeri – ciprusi partok mentén folytatott – török gázkutatás áll, párosítva a mindig is központi kérdésnek számító EU–török menekültügyi megállapodás állásával, és végül általában mérlegelve az európai uniós „török politika” lehetséges jövőbeni irányát.

Jogvédői – mindenekelőtt európai parlamenti – megítélés szerint az uniónak hangsúlyozott tartózkodást és akár még eseti büntetést is kellene mutatnia a demokratikus jogok törökországi korlátozásai (ellenzéki képviselők letartóztatása és hasonlók) miatt. Szintén ezt a vonalat erősítené (méghozzá lehetőleg minél hangsúlyosabban) a ciprus környéki török tengeri gázkitermelési szándékok miatt a görög-ciprusi páros is.

A múlt heti 16 oldalas Borrell-papír viszont értesülések szerint inkább a békülékenyebb irányba hajlik. A dokumentum megállapítása szerint

december óta a török kormány számos „békülékeny és konstruktív” gesztust és kezdeményezést tett,

amiket célszerűnek látszik legalábbis visszaigazolni. A tervezet ugyanakkor óvatosságra is int a lehetséges előrelépést illetően, úgy vélve, hogy még további időre van szükség annak felméréséhez, vajon ezek a fejlemények csupán időlegesek, vagy tartós politikai széljárásról van szó a török EU-politikában?

Annyi bizonyos ugyanakkor, hogy a Ciprus környéki tengeri kutatást ők sem hagynák szó nélkül, de ennek pontos mikéntjét az Európai Tanácsra bízták.

A Borrell-tervezet mindenesetre felveti válaszgesztusok lehetőségét, mint amilyen az EU-török vámunió újabb kiterjesztése, vagy a könnyebb hozzáférés Törökország számára egyes európai uniós programokhoz, legyen bár szó az oktatási együttműködést finanszírozó Erasmus pluszról, vagy a kutatás-fejlesztést támogató Horizon-program bizonyos szeleteiről. És persze megfontolásra ajánlják a 2016-os EU-török menekültügyi megállapodás keretében eddig folyósított mintegy 6 milliárd eurós pénzügyi támogatás valamilyen formájú és mértékű prolongálását is.

A kép teljességéhez tartozik, a közösségi költségvetési pénzek költésében beleszólási joggal bíró Európai Parlamentben már jó ideje masszív többségben van az alapjogi fenntartások miatt inkább gyanakvó, elutasító képviselők tábora, amelyik brüsszeli szakértők szerint jó eséllyel kétkedéssel fogad majd minden pénzbe is kerülő nyitást Ankara felé.

Különösen harciassá teheti e kör szembenállását tehát most az Isztambuli Szerződés otthagyása – vélik Brüsszelben.

Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018