eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Glasgow, 2014. szeptember 13.A skót Gordon Brown volt brit miniszterelnök a nem szavazatok mellett kampányol a skóciai Glasgowban 2014. szeptember 13-án a szeptember 18-i népszavazásra, amelyet Skócia Nagy-Britanniától való elszakadásáról rendeznek. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

A volt kormányfő szerint alkotmányos reform nélkül összeomolhat a brit állam

Ha az Egyesült Királyság kormányzási rendszerét nem reformálják meg sürgősen, az állam megbukik és a brit unió felbomlik – figyelmeztetett Gordon Brown.

Brown, aki 2007-től két és fél évig az ország miniszterelnöke, előtte pedig tíz éven át pénzügyminisztere volt, a konzervatív Daily Telegraph hétvégi számában írt cikkében figyelmeztetett minderre, amit aztán hétfőn reggel a BBC-nek nyilatkozva is megerősített.

Az utóbbiban úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint

Boris Johnson és kormánya „elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

„Meggyőződésem, hogy Boris Johnson nem érti, hogy mennyire mély (a politikájával szembeni) elutasítás”, és hogy a személyével szembeni bizalmatlanság elfogadhatatlanná teszi az ország különböző részein – tette hozzá.

Egy hétvégi felmérés szerint a megkérdezett skótok 49 százaléka most a függetlenségre szavazna, és ez utóbbit csak 44 százalék ellenezné egyértelműen, úgyhogy a Skót Nemzeti Párt most már azzal az ígérettel hirdette meg kampányát a májusban esedékes skót tartományi választások előtt, hogy győzelmük esetén mindenképpen újabb népszavazást írnak ki a függetlenedésről.

Amit említett nyilatkozatában Brown azzal kommentált, hogy itt már régen nem csak Skócia első miniszteréről van szó, de például a skót városok, települések polgármesetereiről, akikkel Londonban egyszerűen szóba sem állnak. „Welles első miniszterének levelére mindmáig még csak nem is válaszoltak” – említett egyúttal egy másik példát is a volt brit munkáspárti kormányfő.

Szerinte

alapvető alkotmányos változásokra, a kormányzási mód alapvető megújítására van szükség, különben az országos kormányzás elveszti befolyását és ellenőrzését a királyság egésze felett.

„Egyetlen ország sem érhet el nemzeti egységet politikai nyitottság nélkül” – hangsúlyozta írásában Brown, és az ausztrál, kanadai, amerikai vagy német tapasztalatokra hívta fel a figyelmet, ahol a kétkamarás parlament felsőházában az egyébként könnyen leszavazható nemzeti és társadalmi kisebbségek intézményesített módon adhatnak hangot érdekeiknek.

Egy hétvégi felmérésből egyébként kitűnt, hogy a brit koronához tartozó Észak-Írországban is a megkérdezettek immár 42 százaléka kiválna az Egyesült Királyságból és az Ír Köztársasággal egyesülne, míg 11 százalék még bizonytalan.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×