eur:
395.04
usd:
366.05
bux:
65111.43
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Brüsszel, 2018. május 23.Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál alapító-vezérigazgatója a meghallgatására érkezik az Európai Parlament brüsszeli épületében 2018. május 22-én. Az uniós testület frakcióvezetői az ügyben hallgatták meg Zuckerberget, miként használhatott fel a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ismét nekilát az EU a techóriások megrendszabályozásának

Egyszerre több elvárásnak is próbált megfelelni az Európai Bizottság az úgynevezett digitális térség jövőbeni szabályozásáról a közelmúltban közzétett terjedelmes csomagjavaslatában.

Az ambiciózus cél nem kevesebb, mint átfogó, minden félre figyelő szabályozási keretrendszert teremteni az európai egységes piacon érezhetően mind nagyobb részarányt kihasító digitális tér működéséhez és működtetéséhez, méghozzá úgy, hogy ez egyik szükséges résztvevői kört se sorvassza el, és valamennyi szempontnak megfeleljenek.

E tér résztvevői lényegében felölelik a gazdasági és társadalmi élet valamennyi vetületét, csakúgy, mint a digitális téren kívüli, valós hétköznapi piacokon.

A jogszabály kimunkálásakor a szándék az volt, hogy egyszerre legyenek tekintettel a digitális piaci optimális és fair versenyfeltételek szavatolására, ennek érdekében a piaci pozíciókkal könnyen visszaélő „túl nagyok” visszaszorítására, anélkül azonban, hogy ez visszavetné az európai digitális versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen innovációs készséget és képességet. Mindeközben, ezzel egyenértékű követelményként biztosítani próbálják azokat az alapjogi értékeket is, mint a fogyasztói és személyi jogok védelme (adatvédelem), a személyi (például vagyoni) biztonság erősítése, vagy például a félretájékoztatási tendenciák kiszűrése.

Hogy ezek a törekvések sokszor csak részben egymás rovására szavatolhatók, az közismert, miként azt is folyton mérlegelni kell, hogy meddig mehetnek el a valamelyik oldal kárára történő szabályalkotáskor. Mindeközben, az imént vázolt, önmagában is óriási kupacon belül még értelemszerűen számtalan alkupac létezik, mint például a digitális piaci kulturális szolgáltatásoknál annak mérlegelése, hogy melyik elvárásnak biztosítsanak nagyobb mozgásteret: a digitális felületen megjelenő alkotások szerzői jogi védelmének, vagy a digitális szolgáltatói mozgásszabadság optimalizálásának.

Az alapvető törekvés az európai „digitális szuverenitás” (európai szolgáltatók számára a védelem és az offenzív versenyképesség) biztosítása – általában az európai stratégiai szuverenitás erősítése jegyében –, az egységes piacon kívüli szereplőkkel szemben,

miközben alapvetés, hogy mindez nem mehet a fogyasztói, személyi jogi érdekek rovására, és nem teremthet EU-piacon belül versenykorlátozást az európai szereplők egymás között viszonyában.

Mérlegelendő szempont tehát akadt elég, nem véletlen, hogy a dosszié igazából már évek óta készült, mire a héten Brüsszelben a téma két felelőse, Margrethe Vestager, a digitális Európáért felelő ügyvezető alelnök (és egyúttal nem mellesleg a versenyjogi kérdésekért felelős biztos), valamint Thierry Breton, belső piacért feleős biztos közösen prezentálták a több száz oldalas csomagot. Cserébe, ha minden jól megy, az asztalon lévő anyag nem, hogy évekre, de alkalmasint évtizedekre szóló piaci (működési, szolgáltatási, fogyasztási és fogyasztóvédelmi) környezet-alakítási folyamat kezdete lehet – mutatnak rá bizottsági részről.

A csomag egészét két nagyobb egységre bontották. Az egyik a digitális piac szabályozására, a másik a digitális szolgáltatásokra összepontosít. A szolgáltatások esetében egyebek között az alábbi területek szabályozásáról van szó:

  • az illegális szolgáltatások/tartalmak eltávolítása;
  • nagyon nagy szolgáltatói platformok felé elvárás arra, hogy kockázatalapú intézkedéseket hozzanak a rendszereikkel való visszaélések kivédésére;
  • az online piacokon való nyomon követhetőség biztosítása és ezzel az illegális áruk vagy szolgáltatások értékesítőinek a kiszűrhetősége.

Fontos alapelv, hogy azon platformok, amelyek 45 millió felhasználót elérve az unió lakosságának több mint 10 százalékához eljutnak, rendszerszintűnek minősülnek, és ebben a helyzetben már nem lesz elegendő, ha kockázataik ellenőrzésére vonatkozó konkrét kötelezettségeknek próbálnak megfelelni, de egyúttal egy új felügyeleti struktúra hatálya alá is tartoznak majd.

Ami a digitális piac szabályozását illeti, a csomag közzétételekor a különösen jelentős visszhangot váltottak ki azon kitételek, amely a piacon az úgynevezett „kapuőrként” működő platformokra vonatkoztak. Ezek közös jellemzője, hogy bár a piac magánszereplői – nem hatósági jogosítványú résztvevők –, mégis, piaci pozíciójuknál fogva ők maguk is szabályozóként lépjenek fel, midőn esetenként teljes platform-ökoszisztémák felett ellenőrzést gyakorolnak, (megakadályozva például potenciális versenytársakat abban, hogy innovatív fejlesztéseikkel a fogyasztókhoz jussanak – miként arra közismert példa volt a külső keresőmotorok hosszú időn át történő „kikorlátozása” a Microsoft-felületekről).

A szaksajtónak nem telt hosszú idejébe beazonosítani napjaink digitális piacainak jellemző „kapuőreit”, a Facebookot, a Google-t, a Microsoftot, az Amazont vagy az Apple-t.

Tekintettel horribilis méretű üzleti forgalmukra, esetükben különösen érdekes lehet, hogy a bizottsági csomag a kapuőri pozícióval való visszaélést a forgalom akár 10 százalékát is elérhető pénzbírsággal, szélsőséges esetben akár az adott vállalkozás több egységre történő bontásának kötelezettségével is sújthatja.

A kép teljességéhez tartozik, hogy a csomag közelmúltbeli közzététele még távolról sem jelenti annak közeli hatálybalépését is. A mindenkori uniós jogalkotási eljárás értelmében a javaslat most bekerül a 27 tagország delegációiból álló EU-tanácsi, valamint a 705 képviselőből álló európai parlamenti törvényhozói viták hosszadalmas – alkalmasint több fordulós - alkufolyamatába, ami hónapokig, akár több évig is eltarthat.

A brüsszeli Politico például valószínűsíti, hogy a

folyamat akár 2023-ig elhúzódhat,

és akkor még nem számoltunk a különböző piaci szereplők valószínű kereseteivel a különböző bíróságok – végső soron az Európai Bíróság – felé. Erre mondta azt egy bizottsági illetékes, hogy lassan készül, de hosszú időre szól majd.

Címlapról ajánljuk
Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?
Elemzés

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×