Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dan Barna (b) és Dacian Ciolos (j), a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS társelnökei, Florin Citu, a koalíció kormányfőjelöltje (b2), Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke (k), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j) a közös kormányzásról kötött megállapodás aláírása után a román parlamentben 2020. december 21-én.
Nyitókép: Baranyi Ildikó

Megvan a román koalíciós megállapodás

Megegyeztek a jobbközép pártok, az RMDSZ három tárcát kap.

A 2020-2024 közötti közös kormányzásról kötött megállapodást Romániában az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A parlamenti voksok 56 százalékára számító jobbközép koalíció Florin Citu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást az államfőtől.

A megállapodást Ludovic Orban PNL-elnök, Dan Barna és Dacian Ciolos, az USR-PLUS társelnökei és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke írta alá hétfőn a parlamentben.

A közös kormányzás alapelveit lefektető hétpontos dokumentumban arra vállalkoznak, hogy

a stabil, kiszámítható, szakszerű kormányzással javítsák a közszolgáltatások minőségét, az állampolgárok életminőségét nemtől, nemzetiségtől, vallástól, kortól, társadalmi körülményektől függetlenül.

"A szabadság, tisztelet, integritás, egyéni felelősség és szolidaritás közös értékek, amelyek összekötnek bennünket. Készen állunk arra, hogy megvédjük ezeket az értékeket, amikor ezek veszélyben vannak, és hogy továbbvigyük Romániát az európai úton" - olvasható a koalíciós megállapodásban.

Az aláíró pártok vállalják, hogy komoly tapasztalattal és jó hírnévvel rendelkező szakembereket javasolnak a köztisztségekbe. Nem támogatják a nepotizmust és a klientúraépítést, a köztisztségek betöltésénél versenyvizsga esetén betartják a kompetencia és a semlegesség elvét. A megállapodás a pártváltoztatás tilalmára is kitér: a pártok vállalják, hogy szervezeteikbe nem fogadnak be más politikai párt színeiben mandátumot nyert képviselőket.

A megállapodás szerint a képviselőház élére Ludovic Orbant (PNL), a szenátus élére - az egykori Ciolos-kormány volt pénzügyminiszterét - Anca Dragut (USR-PLUS) javasolják házelnöknek.

A megállapodás aláírását követően Ludovic Orban elmondta: a koalíció egy hozzáértő, felelős, az ország modernizálására, a közszolgáltatásokat korszerűsítő kormányzásra vállalkozik. Dan Barna elmondta a mintegy 300 oldalas kormányprogram is nagyjából elkészült, már csak finomításokra szorul, és azokat a közös vállalásokat tartalmazza, amelyben valamennyi koalíciós partner egyetért.

Kelemen Hunor azt hangsúlyozta: nyolc év politikai válság után véget kell vetni a demagógiának, elérkezett a stabil, kiszámítható kormányzás, a közép és hosszú távú tervezés ideje, amely képes megteremteni minden ember és közösség számára a biztonságot.

A koalíciós megállapodás aláírásán a miniszterelnöki tisztség várományosa, Florin Citu is jelen volt. Kifejezte reményét, hogy a koalíciós pártok összehangolt munkájával lehetővé válik, hogy az új kormány karácsonyig megkapja a parlament bizalmát, és meghozhassa a 2021-es évet érintő legsürgősebb pénzügyi, gazdasági intézkedéseket.

A kormányban a két kisebbik pártnak egy-egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettese lesz, a PNL 9, az USR-PLUS 6, az RMDSZ pedig 3 minisztert jelöl. Az RMDSZ Kelemen Hunor pártelnököt miniszterelnök-helyettesi tisztségre, Cseke Attilát fejlesztési miniszternek, Tánczos Barnát környezetvédelmi miniszternek, Novák Károly Eduárdot pedig ifjúsági miniszternek jelöli.

A koalíciós megállapodás után nem sokkal az elnöki hivatal közölte: Klaus Iohannis államfő kedden újabb kormányalakítási konzultációra várja a parlamenti pártokat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×