Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ludovic Orban román miniszterelnök beszélni készül a román parlament két házának együttes ülésén, mielőtt a törvényhozók szavaznak az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványáról Bukarestben 2020. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Ludovic Orbant megválasztották a román képviselőház elnökévé

A korábbi miniszterelnököt, az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőjét választotta meg elnökévé a választások nyomán újonnan megalakult román képviselőház kedd hajnalban.

A képviselőház hétfői alakuló ülése azért tartott kedd hajnalig, mert a mandátumigazolás és a frakciók közti elhúzódó egyeztetések után este hatkor kezdődött csak meg - és éjfél után ért véget - a törvényhozók eskütétele: a 329 igazolt mandátumú képviselő közül 322 tette le a hivatali esküt.

Orban a december 6-i választások után mondott le a kormányfői tisztségről, miután pártja a reméltnél gyengébb eredményt ért el. Román médiaértesülések szerint a PNL több megyei szervezete lázong Orban ellen, mivel úgy értékelik: túl nagy engedményeket tett - sok "pénzes" minisztériumot engedett át - a koalíciós partnereknek annak érdekében, hogy megszerezze támogatásukat a házelnöki tisztség elfoglalásához.

A párton belüli elégedetlenkedés azonban nem mutatkozott meg a szavazáson.

Orbant 179 vokssal választották meg a képviselőház élére, míg ellenjelöltje, Alfred Simonis szociáldemokrata képviselő 110 szavazatot kapott.

A jobbközép kormánykoalíciónak - a kormányoldalt hagyományosan támogató kisebbségi frakcióval együtt - 187 voksa van a képviselőházban.

A PNL a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével készül koalíciós kormányt alakítani, Florin Citu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter vezetésével - erről hétfőn koalíciós megállapodást is aláírtak a pártok.

A szenátus élére a megállapodás szerint az USR-PLUS jelölhetett elnököt. Ennek megfelelően Anca Dragut, az egykori szakértői Ciolos-kormány pénzügyminiszterét választották meg hétfőn a szenátus elnökévé 75 támogató szavazattal, míg szociáldemokrata ellenjelöltjére, Lucian Romascanura 51 szenátor voksolt.

A 136 tagú szenátusban a jobbközép koalíciónak 75 tagja van.

A parlament megalakulása és a házelnökök megválasztása előfeltétele volt annak, hogy - a koalíció reményei szerint még karácsony előtt - beiktassák az új bukaresti kormányt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×