Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
331.1
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő nyilatkozik a sajtónak, miután voksolt egy minszki szavazóhelyiségben 2019. november 17-én, a fehéroroszországi parlamenti választás napján. A 6,8 millió szavazásra jogosult a törvényhozás alsó háza, a képviselőház 110 tagját választja meg négy évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Lukasenka az új alkotmány bevezetése után már nem akar elnök lenni

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken közölte, hogy az új alkotmány életbe lépése után már nem akar elnök lenni - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

"Semmiféle alkotmányt nem szabatok magamra. Az új alkotmánnyal én már nem fogok önökkel elnökként dolgozni. Nyugodjanak meg!" - jelentette ki Lukasenka a hatos számú minszki oktatókórház alkalmazottjaival tartott találkozón.

Szavai szerint soha nem fogja megengedni, hogy az új alkotmányt felhasználva bárki "meghamisítsa, netán elcsalja a választásokat".

Kitért azokra a javaslatokra is, amelyek szerint pártlistás alapon kellene parlamenti választásokat tartani, következésképpen pártokat kellene alapítani. Az elnök szerint ez megosztottságot teremtene a társadalomban, és különböző érdekcsoportok megjelenéséhez vezetne.

"De ha ezt akarják, és a nép megszavazza, így lesz" - mondta. "Hogy miért? Hát azért, mert a fehérorosz népnek végig kell mennie azon az úton, amelyen végig akar menni. Jobb most, háború nélkül, de rosszabb, ha ezt a háborút ránk kényszerítik"

- magyarázta.

Az elnök kijelentette azt is, hogy a fehérorosz állambiztonság (KGB) bizonyítékokat mutatott be neki arról, hogy Lengyelország beavatkozott a fehérorosz belpolitikába, és támogatást nyújtott az ellenzéknek. Fel is olvasott néhány dokumentumot, amelyekben nyugati politikusoknak a fehérorosz eseményekkel való kapcsolatáról, illetve terveiről esik szó.

Lengyel államférfiak kijelentéseit is idézte, amelyeket állítása szerint a titkosszolgálatoktól kapott. Ezek szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy "Fehéroroszország jövője alapvetően fontos Varsónak", és kijelentette azt is, hogy "Lengyelország sok konkrét lépést tett a fehérorosz forradalom támogatására".

Lukasenka szavai szerint "Varsóban figyelmesen követték a fehéroroszországi eseményeket, és megpróbáltak mesterséges válságot előidézni az országban".

Az elnök szerint a lengyel kormányfő augusztus végén azt mondta: "A rendszer és az ellenzék közötti közvetlen tárgyalásoknak még nem jött el az ideje. Lukasenka rezsimje még túlságosan egységes, a hadsereg és a KGB támogatja őt, és a munkások egyáltalán nem akarnak forradalmat. Egyelőre várnunk kell, és követnünk az események menetét".

Lukasenka, mint hangsúlyozta, azért osztotta meg ezt az információt, hogy az emberek megértsék hangulatát és cselekedeteit. "S hogy néhányan értékeljék saját cselekedeteiket" - tette hozzá.

Aljakszandr Lukasenkát az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg hatodik elnöki mandátumára. A választásokat sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismerték el tisztességesnek. Minszkben azóta rendszeresek a tüntetések az elnök ellen, a tiltakozók Lukasenka lemondását és új választásokat követelnek. Ő azonban nem hajlandó lemondani, ehelyett közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért. Többször is azt állította, hogy a megmozdulásokat "nyugati bábok" külföldről irányítják. Ebben az összefüggésben jó néhányszor említette Lengyelországot és Litvániát.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×