Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő nyilatkozik a sajtónak, miután voksolt egy minszki szavazóhelyiségben 2019. november 17-én, a fehéroroszországi parlamenti választás napján. A 6,8 millió szavazásra jogosult a törvényhozás alsó háza, a képviselőház 110 tagját választja meg négy évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Lukasenka az új alkotmány bevezetése után már nem akar elnök lenni

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken közölte, hogy az új alkotmány életbe lépése után már nem akar elnök lenni - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

"Semmiféle alkotmányt nem szabatok magamra. Az új alkotmánnyal én már nem fogok önökkel elnökként dolgozni. Nyugodjanak meg!" - jelentette ki Lukasenka a hatos számú minszki oktatókórház alkalmazottjaival tartott találkozón.

Szavai szerint soha nem fogja megengedni, hogy az új alkotmányt felhasználva bárki "meghamisítsa, netán elcsalja a választásokat".

Kitért azokra a javaslatokra is, amelyek szerint pártlistás alapon kellene parlamenti választásokat tartani, következésképpen pártokat kellene alapítani. Az elnök szerint ez megosztottságot teremtene a társadalomban, és különböző érdekcsoportok megjelenéséhez vezetne.

"De ha ezt akarják, és a nép megszavazza, így lesz" - mondta. "Hogy miért? Hát azért, mert a fehérorosz népnek végig kell mennie azon az úton, amelyen végig akar menni. Jobb most, háború nélkül, de rosszabb, ha ezt a háborút ránk kényszerítik"

- magyarázta.

Az elnök kijelentette azt is, hogy a fehérorosz állambiztonság (KGB) bizonyítékokat mutatott be neki arról, hogy Lengyelország beavatkozott a fehérorosz belpolitikába, és támogatást nyújtott az ellenzéknek. Fel is olvasott néhány dokumentumot, amelyekben nyugati politikusoknak a fehérorosz eseményekkel való kapcsolatáról, illetve terveiről esik szó.

Lengyel államférfiak kijelentéseit is idézte, amelyeket állítása szerint a titkosszolgálatoktól kapott. Ezek szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy "Fehéroroszország jövője alapvetően fontos Varsónak", és kijelentette azt is, hogy "Lengyelország sok konkrét lépést tett a fehérorosz forradalom támogatására".

Lukasenka szavai szerint "Varsóban figyelmesen követték a fehéroroszországi eseményeket, és megpróbáltak mesterséges válságot előidézni az országban".

Az elnök szerint a lengyel kormányfő augusztus végén azt mondta: "A rendszer és az ellenzék közötti közvetlen tárgyalásoknak még nem jött el az ideje. Lukasenka rezsimje még túlságosan egységes, a hadsereg és a KGB támogatja őt, és a munkások egyáltalán nem akarnak forradalmat. Egyelőre várnunk kell, és követnünk az események menetét".

Lukasenka, mint hangsúlyozta, azért osztotta meg ezt az információt, hogy az emberek megértsék hangulatát és cselekedeteit. "S hogy néhányan értékeljék saját cselekedeteiket" - tette hozzá.

Aljakszandr Lukasenkát az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg hatodik elnöki mandátumára. A választásokat sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismerték el tisztességesnek. Minszkben azóta rendszeresek a tüntetések az elnök ellen, a tiltakozók Lukasenka lemondását és új választásokat követelnek. Ő azonban nem hajlandó lemondani, ehelyett közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért. Többször is azt állította, hogy a megmozdulásokat "nyugati bábok" külföldről irányítják. Ebben az összefüggésben jó néhányszor említette Lengyelországot és Litvániát.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×