eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján, 2020. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hivatalosan is ünnepnap lesz Romániában a trianoni békediktátum születésnapja

Az RMDSZ szerint ezzel éket vernek a romániai magyarság és a többségi románság közé.

A román képviselőház kedden ügydöntő házként, másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját.

A törvényt a keddi voksoláson 175 szavazattal 23 ellenében fogadták el, 85 tartózkodás mellett a 329 tagú képviselőházban.

A bukaresti parlament először májusban hagyta jóvá a törvényt, akkor Klaus Iohannis elnök előbb az alkotmánybírósághoz fordult, de júliusban a testület elutasította a keresetét. Ezt követően az elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, a szenátus másodszor szeptember végén szavazta meg.

Az elnök most várhatóan kénytelen lesz kihirdetni a jogszabályt,

amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezett, de más román pártok is támogattak.

A keddi képviselőházi ülésen a pártok előbb arról vitatkoztak, hogy küldjék-e vissza az illetékes szakbizottságnak a törvényt. Ezt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében Márton Árpád képviselő javasolta, arra hivatkozva, hogy a frakcióvezetők szabálytalanul hívták össze a kulturális szakbizottságot, amely illetékes volt elkészíteni a tervezetről szóló jelentést. Ezt a javaslatot a képviselők többsége elutasította.

Az RMDSZ-frakció nevében Benedek Zakariás képviselő elmondta, hogy

ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé.

"Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, ha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést" – mondta a képviselő, aki arra kérte kollégáit, hogy ne fogadják el a jogszabályt.

A tervezetet a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakciója testületileg támogatta, akárcsak a Traian Basescu államelnök által védnökölt Népi Mozgalom Párté (PMP), de a jogszabályt megszavazta a nem magyar nemzeti kisebbségek 18 tagú frakciójának több tagja is. A kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a törvényt, miután májusban az első voksoláskor az RMDSZ ellenszavazatai mellett csak az USR képviselői tartózkodtak, a többi román párt igennel szavazott.

Felülvizsgálati kérelmében Klaus Iohannis azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy

június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×