Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rendőrök egy görög templom közelében, ahol  rálőttek egy ortodox papra a franciaországi Lyonban 2020. október 31-én. A papot súlyos állapotban kórházba szállították. A támadó elmenekült.
Nyitókép: Laurent Cipriani

Őrizetbe vették a feltételezett lyoni lövöldözőt

A fegyvert azonban nem találták meg. A hatóságok egyelőre semmit sem zárnak ki.

Őrizetbe vettek egy férfit a dél-franciaországi Lyonban, akiről azt feltételezik, hogy szombat délután rálőtt egy ortodox papra egy görög templom közelében. A gyanúsított indítékai egyelőre nem ismertek - közölte a helyi ügyészség.

"Jelenleg semmilyen feltételezést nem zárunk ki, és nem is részesítünk előnyben" - jelezte Nicolas Jacquet lyoni főügyész.

Az előállított férfi megfelel a szemtanúk által adott személyleírásnak, de a támadáshoz használt fegyver nem volt nála. A hatóságok jelenleg vizsgálják az esetleges érintettségét az emberölési kísérletben.

A görög állampolgárságú 52 éves pap, Nikolaos Kakavelakis éppen a város VII. kerületében, a Pere Chevrier utcában található templomot zárta be szombat délután négy óra körül, amikor egy puskával kétszer rálőttek.

A papot súlyos állapotban kórházba szállították, a hasán sebesült meg, a mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját. A férfit rendőrségi források szerint egészen közelről lőtték meg, a lövések a máját érték el.

A támadásnak nem voltak szemtanúi, miután a koronavírus-járvány megfékezésére kihirdetett karantén miatt nem lehet indok nélkül az utcán tartózkodni, de az elkövetőt többen látták elmenekülni a helyszínről.

Az ügyben a bűnügyi rendőrség indított vizsgálatot a helyi ügyészség megbízásából emberölési kísérlet gyanújával, a terrorelhárítási ügyészség egyelőre nem foglalkozik az üggyel.

"Nem volt istentisztelet, a pap nem viselt reverendát" - jelezték rendőrségi források.

A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a pap néhány napon belül elhagyja a közösségét, miután a személye vitatottá vált a helyi ortodox közösségben. A rendőrség ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy állhat-e személyes leszámolás a háttérben, de nem zárt ki semmilyen egyéb feltételezést sem.

A belügyminisztériumban Gérard Darmanin tárcavezető ugyanakkor válságstábot állított fel, miután az országban a legmagasabb szintű terrorkészültség van érvényben a két nappal ezelőtti támadás óta, amikor is a nizzai Notre-Dame-bazilikában késsel elkövetett, három halálos áldozatot követelő iszlamista merénylet történt.

Jóllehet pénteken általános karantén lépett életbe a koronavírus-járvány megfékezésére az egész országban, a vallási helyek és a temetők a hétvégére felmentést kaptak a lezárás alól a mindenszentek és a halottak napi megemlékezésekhez.

A nizzai támadást követően Emmanuel Macron államfő a helyszínen jelentette be, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 3000-ről 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel.

Jean Castex miniszterelnök - aki szombaton a nyugat-franciaországi Rouenba és a közeli Saint-Etienne-du-Rouvray-ba látogatott, ahol 2016-ben egy katolikus pap torkát két dzsihadista elvágta - megerősítette, hogy "a kormány eltökélt annak szavatolásában, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását, teljes biztonságban".

"A szándékunk erős, az eltökéltségünk nem gyengül, ez Franciaország becsülete, ez a köztársaság becsülete" - mondta a miniszterelnök a négy évvel ezelőtti merénylet helyszínén.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×