eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök részt vesz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezetről szóló vitában a londoni alsóházban 2020. szeptember 14-én. A jelenlegi Brexit-megállapodás észak-írországi protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára - mindenekelőtt Írországba - kerülhetnek tovább.
Nyitókép: MTI/EPA/UK Parliament/Jessica Taylor

Brexit - Már csak egy kicsi hiányzik, de anélkül borul minden

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs meghatározó lesz az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti jövőbeni kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások kimenetelét illetően. A koronavírus-járvány terjedése és a kilépési határidő közelsége azonban tovább nehezíti a brexitmegállapodást.

Gálik Zoltán szerint még születhet megállapodás, miután most következik majd az a bizonyos európai uniós csúcs, amihez a britek kötötték azt, hogy elvonulnak-e a tárgyalásoktól, ha nem sikerül dűlőre jutni, vagy sem. A szakértő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez nem az első végső határidő, azzal együtt, hogy valóban nagyon szorítja az idő a feleket, hogy november-decemberben végigfusson a folyamat, és a ratifikációval együtt aztán elkerülhető lehessen, hogy az Egyesült Királyság a Kereskedelmi Világszervezetnek az általános elvei alapján tudjon csak kereskedni Európával januártól.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta, Brüsszel és London a tárgyalások legeslegvégén jár,

körülbelül 90 százalékban összeállt a megállapodás, kivétel az állami támogatások és a halászat, valamint a vitarendezési mechanizmus kérdésköre,

azonban, ha ez a „kicsi” nem teljesül, akkor az eddigi eredmények semmit sem fognak érni. Brüsszel viszont nem győzte hangsúlyozni elégszer, hogy a világ legnagyobb piacához kizárólag akkor férhet hozzá az Egyesült Királyság a jövőben, ha tartja magát bizonyos szabályokhoz, és nem fog olyan versenyelőnyöket érvényesíteni, amik az EU termelőit, szolgáltatóit hátrányosan érinthetik hosszú távon. Ha sikerült egyezségre jutni, akkor viszont mind az Európai Uniónak, mind a briteknek lesz idejük a ratifikálásra – tette hozzá a szakértő.

Gálik Zoltán a halasztással kapcsolatban emlékeztetett, Boris Johnson nemcsak szavakban mondta, hanem törvénybe is iktatta tavaly, a választási győzelmét követően, hogy mindenképpen ki fognak lépni 2020. december 31-én. Technikailag ugyan van mód a törvény megváltoztatására, de a politikai akarat egyelőre változatlanul alacsonynak látszik ebben az irányba, mint ahogyan az elmúlt hónapokban is az volt.

Ugyan Nagy-Britannia az Európai Uniónak egy nagyon fontos partnere, de a teljes kereskedelmi forgalmának csak 6–8 százalékát jelenti, míg visszafele, az Egyesült Királyságnak az unió 45–50 százalékot az export–import arányokat tekintve. Vagyis

a legpesszimistább forgatókönyv esetében jóval rosszabbul járnának a britek.

A Corvinus docenese megjegyezte, a kontinensen Franciaország, Németország, Hollandia és Spanyolország, akiknek a legnagyobb kereskedelmi többletük van az Egyesült Királysággal szemben, így a kölcsönösen életbe lépő vámok ezekben az államokban éreztetnék leginkább a hatásukat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×