eur:
395.79
usd:
372.71
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
A Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők egyike brit zászlót ábrázoló zoknit visel az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexit: áttörés a láthatáron

Ezt állítják európai diplomaták. Bizakodásra az ad okot, hogy alku körvonalazódik a brit és az uniós állampolgárok társadalombiztosítási jogairól. Mindez megnyithatja az utat több vitás kérdés rendezése előtt.

Európai diplomaták szerint "egyre közelebb és közelebb van" a megállapodás az unió és Nagy-Britannia brexitet követő kereskedelmi és biztonsági kapcsolatairól.

A patthelyzetből történt állítólagos elmozdulás előzménye, hogy a hétvégén személyesen beszélt a tárgyalásokról Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, a brüsszeli Európai Bizottság első embere.

Kedden kiderült, hogy az unió elfogadott tízből kilenc brit javaslatot az állampolgárok társadalombiztosítási jogairól - például a munkahelyi balesetekről. Ezek a témák 5 millió ember életére hathatnak ki. A tizedik javaslat szerint

a brit földön élő uniós állampolgároknak öt éven át extra pénzt kell fizetniük családtagjaik ellátásáért.

Brüsszel viszont azt mondja: ha Európában ezért nem kell fizetni a brit polgároknak, akkor ők se kérjenek érte pénzt.

A nagy kérdésekben, mint például az uniós termékeket potenciálisan hátrányba hozó állami támogatások, a halászati jogok és a jövőbeli kereskedelemben felmerülő esetleges viták rendezési mechanizmusában még mindig nincs áttörés.

Johnson és von der Leyen azonban egészen novemberig

kitolta az alkudozásra adott határidőt.

Egyes jelentések szerint az európaiak arra készülnek, hogy november közepéig fognak tárgyalni. Ezzel az a cél, hogy elkerüljék a károsnak tartott, "alku nélküli brexitet", azt, hogy január 1-jétől a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályozása sújtsa a kétoldalú áruforgalmat.

A bíztató hírek ellenére uniós források arra panaszkodtak, hogy Johnsont kevésbé érdekli a megállapodás lehetősége, mint elődjét, Theresa Mayt.

"Ha tényleg szeretne szabadkereskedelmi egyezményt Brüsszellel, akkor

jobb, ha felveszi a telefont

és beszél az európai vezetőkkel. Theresa May mindig elérhető volt" - mondták uniós diplomáciai források a Telegraph című lap szerint.

A tárgyalások akár decemberig is elhúzódhatnak vagy kudarcot is vallhatnak, ha Johnson továbbra is "flegma" marad és "nem lesz jelen" - tették hozzá.

"Egyáltalán: érdekli? Mit üzen ezzel a 27 tagállam vezetőinek, ha egy ilyen fontos témával csak a főtárgyaló foglalkozik? Jó lenne, ha a hierarchia magasabb fokain álló emberek is beszállnának, ha el akarnak érni valamit" - fogalmazott az uniós diplomata.

A britek erre azzal vágtak vissza, hogy az EU találta ki, hogy Michel Barnier főtárgyaló alkudozzon az egész blokk nevében. Az pedig, hogy a brit álláspontot megismerjék a tagállamok fővárosaiban, a brüsszeli bizottság dolga - tették hozzá.

Az egymásra mutogatás ellenére egy, a bizottsághoz közeli forrás arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy áttörésre számítanak.

"Úgy tűnik, egyre közelebb és közelebb vagyunk az alkuhoz, még ha a nyilvánosság előtt folytatódik is a no-dealt emlegető retorika" - mondta.

Szerdától péntekig Londonban folytatódik az alkudozás. A tét

az ezer milliárd euróra becsült kétoldalú kereskedelem

jövője. A befektetők és vállalkozások egyre inkább aggódnak, hogy megállapodás hiányában jön a kemény brexit, és vele a vámok és kvóták.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×