Infostart.hu
eur:
384.07
usd:
332.69
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
A Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetők egyike brit zászlót ábrázoló zoknit visel az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexit: áttörés a láthatáron

Ezt állítják európai diplomaták. Bizakodásra az ad okot, hogy alku körvonalazódik a brit és az uniós állampolgárok társadalombiztosítási jogairól. Mindez megnyithatja az utat több vitás kérdés rendezése előtt.

Európai diplomaták szerint "egyre közelebb és közelebb van" a megállapodás az unió és Nagy-Britannia brexitet követő kereskedelmi és biztonsági kapcsolatairól.

A patthelyzetből történt állítólagos elmozdulás előzménye, hogy a hétvégén személyesen beszélt a tárgyalásokról Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, a brüsszeli Európai Bizottság első embere.

Kedden kiderült, hogy az unió elfogadott tízből kilenc brit javaslatot az állampolgárok társadalombiztosítási jogairól - például a munkahelyi balesetekről. Ezek a témák 5 millió ember életére hathatnak ki. A tizedik javaslat szerint

a brit földön élő uniós állampolgároknak öt éven át extra pénzt kell fizetniük családtagjaik ellátásáért.

Brüsszel viszont azt mondja: ha Európában ezért nem kell fizetni a brit polgároknak, akkor ők se kérjenek érte pénzt.

A nagy kérdésekben, mint például az uniós termékeket potenciálisan hátrányba hozó állami támogatások, a halászati jogok és a jövőbeli kereskedelemben felmerülő esetleges viták rendezési mechanizmusában még mindig nincs áttörés.

Johnson és von der Leyen azonban egészen novemberig

kitolta az alkudozásra adott határidőt.

Egyes jelentések szerint az európaiak arra készülnek, hogy november közepéig fognak tárgyalni. Ezzel az a cél, hogy elkerüljék a károsnak tartott, "alku nélküli brexitet", azt, hogy január 1-jétől a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályozása sújtsa a kétoldalú áruforgalmat.

A bíztató hírek ellenére uniós források arra panaszkodtak, hogy Johnsont kevésbé érdekli a megállapodás lehetősége, mint elődjét, Theresa Mayt.

"Ha tényleg szeretne szabadkereskedelmi egyezményt Brüsszellel, akkor

jobb, ha felveszi a telefont

és beszél az európai vezetőkkel. Theresa May mindig elérhető volt" - mondták uniós diplomáciai források a Telegraph című lap szerint.

A tárgyalások akár decemberig is elhúzódhatnak vagy kudarcot is vallhatnak, ha Johnson továbbra is "flegma" marad és "nem lesz jelen" - tették hozzá.

"Egyáltalán: érdekli? Mit üzen ezzel a 27 tagállam vezetőinek, ha egy ilyen fontos témával csak a főtárgyaló foglalkozik? Jó lenne, ha a hierarchia magasabb fokain álló emberek is beszállnának, ha el akarnak érni valamit" - fogalmazott az uniós diplomata.

A britek erre azzal vágtak vissza, hogy az EU találta ki, hogy Michel Barnier főtárgyaló alkudozzon az egész blokk nevében. Az pedig, hogy a brit álláspontot megismerjék a tagállamok fővárosaiban, a brüsszeli bizottság dolga - tették hozzá.

Az egymásra mutogatás ellenére egy, a bizottsághoz közeli forrás arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy áttörésre számítanak.

"Úgy tűnik, egyre közelebb és közelebb vagyunk az alkuhoz, még ha a nyilvánosság előtt folytatódik is a no-dealt emlegető retorika" - mondta.

Szerdától péntekig Londonban folytatódik az alkudozás. A tét

az ezer milliárd euróra becsült kétoldalú kereskedelem

jövője. A befektetők és vállalkozások egyre inkább aggódnak, hogy megállapodás hiányában jön a kemény brexit, és vele a vámok és kvóták.

Címlapról ajánljuk
Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Álprobléma-e akár a migráció, akár a közelünkben dúló háború? Mit tenne a Mi Hazánk a demográfiai katasztrófa megfékezésére? Miért lenne alapvető fontosságú a magyar vidék fejlesztése? A Fidesszel vagy a Tiszával lépne-e koalícióra a Mi Hazánk Mozgalom, vagy egyikkel sem? Miért lehetne minta Magyarország számára Dél-Dakota? Egyebek között erről beszélt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, a párt választási listavezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump beton tömböt öntött a kormánya lábára, most mélyvízbe dobná a Republinákus Pártot

Trump beton tömböt öntött a kormánya lábára, most mélyvízbe dobná a Republinákus Pártot

Donald Trump amerikai elnök pénteken bemutatandó, 2027-es költségvetési terve egyszerre szolgál kormányzati programként és kampányüzenetként: a Fehér Ház masszív védelmi kiadásnöveléssel, részben pedig a belföldi állami programok és egészségügyi jogosultságok megvágásával rajzolná fel a republikánusok félidős választási ajánlatát. A terv azonban egyszerre ütközhet piaci, gazdasági és politikai korlátokba, mert a hiánycsökkentési ígéretek bizonytalan bevételi és növekedési feltételezésekre épülhetnek, miközben a háborús és inflációs környezet, valamint a kongresszusi ellenállás is nehezíti a megvalósítást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×