Infostart.hu
eur:
364.43
usd:
314.82
bux:
149790.93
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Nyitókép: Pixabay

Szankciókat készít elő az EU a Fehéroroszországban történtek miatt

Josep Borrell bejelentette, hogy az EU nem fogadja el a vasárnap tartott elnökválasztás eredményét. Terítékre került a külügyi tanácsban a görög-ciprusi-török feszültség, Venezuela és Libanon kérdése is.

Josep Borrell az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően közzétett Twitter-üzenetében kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.

Diplomáciai források szerint

a Fehéroroszországot érintő, a felelősök elleni célzott szankciók meghozatalának szükségességével kapcsolatban a miniszterek között egyetértés mutatkozott.

A később meghozandó tényleges korlátozó intézkedéseket a tagállamok képviselőinek személyes jelenléttel tartott külügyi tanácsülésen, egyhangúlag jóvá kell hagyniuk - tették hozzá.

Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere újságíróknak nyilatkozva megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére.

Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa "teljes mértékben elkötelezett" a célzott büntetőintézkedések meghozatala mellett a fehérorosz nép jogainak és szabadságának támogatása érdekében.

A pénteken bejelentett hivatalos végeredmény szerint a múlt vasárnapi elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka jelenlegi elnök nyerte a szavazatok 80,1 százalékával. Legfőbb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 10,12 százalékát kapta. Fehéroroszországban a választás óta minden nap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg.

A görög-ciprusi-török kérdés

A pénteki értekezlet további témái közül Borrell kiemelte, hogy az EU teljes szolidaritásáról biztosította Görögországot és Ciprust. Továbbá felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a helyzet elmérgesedését okozó, a Földközi-tenger keleti térségében végzett nyersanyagkutatásra irányuló tevékenységét, és kötelezze el magát a párbeszéd folytatása mellett.

Törökország nemrégiben újból geológiai kutatóhajókat irányított a Földközi-tenger keleti medencéjébe, hogy a Görögországhoz is közel eső tengerrész alatti földgázkészlet kitermelését előkészítse. A területre mindkét ország hadihajókat vezényelt.

Libanon

Az Európai Bizottság késő este kiadott közleménye szerint a Bejrútban múlt héten bekövetkezett kettős robbanást követően kialakult politikai helyzettel összefüggésben a miniszterek megismételték annak fontosságát, hogy a libanoni hatóságok a leggyorsabban reagáljanak a kialakult gazdasági és társadalmi válságra, valamint fordítsanak figyelmet a bizalomépítésre a Nemzetközi Valutaalappal tervezett megállapodás létrehozásával. Hozzátették, az illetékes hatóságoknak független és hiteles vizsgálatot kell folytatniuk a kikötőben történt, 178 ember halálával és több mint hatezer sérülttel járó robbanás felelőseinek megállapítására.

Venezuela és Bolívia

Különös tekintettel a közelgő törvényhozási választásokra az Európai Unió megerősítette a dél-amerikai ország politikai szereplőinek közös megoldást célzó erőfeszítéseinek támogatását. Mint közölték, a támogatás magában foglalhatja az uniós választási megfigyelők küldését abban az esetben, ha a választások hitelességének és átláthatóságának minimális feltételei megvalósulnak.

A Bolíviában kialakult, a szeptember 6-ra kitűzött választások októberre halasztása miatt több napja tartó tiltakozások okozta politikai állapotokra reagálva a miniszterek a békés párbeszéd szükségességére hívták fel a figyelmet, valamint arra, hogy minden szereplőnek a koronavírus okozta nehézségek megoldására kell összpontosítania az emberéletek védelme érdekében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×