Donald Trump amerikai elnök felajánlotta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kezdjen el amerikai fegyvereket vásárolni – írja a Fox News híradása nyomán a Telex.

A kezdeményezést David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete jelentette be vasárnap. „Trump megkérdezte Hszi Csin-ping elnököt, hogy nem szeretne-e valamikor amerikai fegyvereket vásárolni” - mondta a nagykövet, a kínai elnök válaszát viszont nem részletezte.

David Perdue szerint Donald Trump akkor tette ezt a javaslatot, amikor az Egyesült Államok által Tajvan számára történő fegyvereladást vitatták meg. Trump ekkor megjegyezte, hogy az USA számos országnak ad el fegyvereket szerte a világon.

Az amerikai elnök nemrégiben elhalasztott egy Tajvan számára összeállított, rekordértékű, 14 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomag jóváhagyását.

Az USA kínai nagykövete viszont elutasította azokat az aggodalmakat, amelyek szerint megváltozott volna Trump álláspontja Tajvannal kapcsolatban. Azt mondta, Trump „olyan erősen támogatja Tajvant, mint soha senki”, és tagadta, hogy a kínai elnök megbékítése miatt halasztották volna el a 14 milliárd dolláros fegyvercsomag jóváhagyását.

David Perdue szerint az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikája nem változott. Ennek része az „egy Kína” politika is, amely szerint az Egyesült Államok Kína kormányaként ismeri el a pekingi vezetést, és tudomásul veszi – de nem ismeri el – Peking Tajvan feletti szuverenitási igényét. A Tajvannak szánt fegyvercsomagról a továbbiakban nem óhajtott beszélni.

Alexander Jui, Tajvan de facto amerikai nagykövete vasárnap a CBS Newsnak azt mondta:

„Az Egyesült Államok a Tajvannak eladott fegyverek legfontosabb szállítója. Reméljük, hogy ezt a fegyvercsomagot a lehető leghamarabb megkaphatjuk.”

Korábbi sajtóhírek szerint Kína óvatosságra intette az Egyesült Államokat a Tajvan számára történő fegyvereladások kérdésében. A sajtó szerint Donald Trump megjegyzése azért is különösen figyelemre méltó, mert az amerikai kormány korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína segítséget nyújt Iránnak – többek között katonai célokra is felhasználható, úgynevezett kettős felhasználású technológiák révén –, miközben Kínát az Egyesült Államok legfontosabb katonai riválisának tekinti.