eur:
395.94
usd:
369.98
bux:
0
2024. június 26. szerda János, Pál
Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

Törölték a jogállamiságra vonatkozó kifejezést az új mechanizmus leírásából

Erről a Politico című brüsszeli hírportál írt az Európai Tanács találkozóján született kompromisszumra utalva.

Az uniós tagországok vezetői közötti megállapodás bejelentése előtt készült írás szerint a záródokumentum végleges változatában jelentősen tompították Charles Michel korábbi szövegjavaslatát, amely azt mondta volna ki, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehet részben vagy teljesen megvonni tagállamoktól.

Az utolsó szövegváltozat csak cikkelyként megemlítve utal az uniós szerződésnek a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó részére, bár azt hozzáteszi:

"az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát".

Mindazonáltal magának az új mechanizmusnak a leírásakor a jogállamiság megemlítését törölték - írta a Politico.

Az új megfogalmazás szerint bevezetik a költségvetés és a gazdasági helyreállítási alap (Next Generation EU) védelmére vonatkozó "feltételrendszert", a lehetséges szankciókat pedig az Európai Tanács minősített többségével kell elfogadni - írták a cikkben.

A portál szerint azt a bekezdést is törölték, amely felhívta az Európai Bizottságot a jogállamiság éves értékelésére, valamint az Európai Számvevőszéket a jogállamisági jelentéstételre a tagállamok esetében az EU-pénzek felhasználásáról.

A Politico idézett egy meg nem nevezett forrást, akinek megfogalmazása szerint a dokumentum új szövege így Orbán Viktor számára is "arcvesztés nélkül elfogadható".

Címlapról ajánljuk
Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Kiss J. László az Arénában: még ez a német kormány fog evickélni 2025 szeptemberéig

Az EP-választás megmutatta a német politikai erőviszonyokat, a kormánypártok kisebbségbe kerültek, de így sem számít előre hozott választásokra Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az AfD jövőjéről, a lehetséges kancellárjelöltekről és arról, hogy a sorkötelezettség miért nem nyerő téma Németországban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×