Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő az EU-csúcsról: a 10. legtöbb támogatást kapja Magyarország

Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes, de Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a "fukar" országokat is meg kell érteni, semmi pénzért nem akarnak adósságot.

Hosszú és kemény munka eredménye az európai uniós költségvetésről és a mentőcsomagról való megállapodás, amely eurómilliárdokról szól - hangsúlyozta Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a déli államok kapják a legtöbb uniós forrást.

"Az biztos, hogy mindenkinek nagyon kell örülnie, hogy megszületett ez a kompromisszum, hiszen a 7 éves költségvetés esetében egy három éve a politikusok asztalán fekvő dokumentumról sikerült megállapodni, másrészt pedig

nem lehet fukarkodni a kifejezéssel, történelmi a megállapodás a 750 milliárdos pénzügyi alapról,

amely részben támogatás, részben hitel" - fogalmazott a szakértő.

Történelmi már csak azért is, mert az unió először fog a piacokhoz fordulni pénzügyi kérdésben, és a költségvetés terhére vesz fel kölcsönt, erről a szolidaritásról pedig "nagyon sokan csak álmodtak az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben", akkor is, ha az eredetileg 500 milliárd eurós támogatás (transzfer) rész a végleges dokumentumban 390-re csökkent a 2058-ig visszafizetendő hitel rész (360 milliárd euró) "javára".

A támogatás elosztásánál a népesség és a GDP sokat nyom a latba, emiatt biztos, hogy Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes - vélekedett.

"De természetesen Magyarország is ott van a köztes mezőnyben, azt lehet látni, hogy körülbelül a 10. helyen állunk. Eurómilliárdok fognak érkezni az újjáépítésre" - tisztázta Gálik Zoltán.

Szerinte a "fukar" országokat - Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország - is meg lehet érteni, "a saját érdekeiket védték".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×