Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő az EU-csúcsról: a 10. legtöbb támogatást kapja Magyarország

Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes, de Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a "fukar" országokat is meg kell érteni, semmi pénzért nem akarnak adósságot.

Hosszú és kemény munka eredménye az európai uniós költségvetésről és a mentőcsomagról való megállapodás, amely eurómilliárdokról szól - hangsúlyozta Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a déli államok kapják a legtöbb uniós forrást.

"Az biztos, hogy mindenkinek nagyon kell örülnie, hogy megszületett ez a kompromisszum, hiszen a 7 éves költségvetés esetében egy három éve a politikusok asztalán fekvő dokumentumról sikerült megállapodni, másrészt pedig

nem lehet fukarkodni a kifejezéssel, történelmi a megállapodás a 750 milliárdos pénzügyi alapról,

amely részben támogatás, részben hitel" - fogalmazott a szakértő.

Történelmi már csak azért is, mert az unió először fog a piacokhoz fordulni pénzügyi kérdésben, és a költségvetés terhére vesz fel kölcsönt, erről a szolidaritásról pedig "nagyon sokan csak álmodtak az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben", akkor is, ha az eredetileg 500 milliárd eurós támogatás (transzfer) rész a végleges dokumentumban 390-re csökkent a 2058-ig visszafizetendő hitel rész (360 milliárd euró) "javára".

A támogatás elosztásánál a népesség és a GDP sokat nyom a latba, emiatt biztos, hogy Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes - vélekedett.

"De természetesen Magyarország is ott van a köztes mezőnyben, azt lehet látni, hogy körülbelül a 10. helyen állunk. Eurómilliárdok fognak érkezni az újjáépítésre" - tisztázta Gálik Zoltán.

Szerinte a "fukar" országokat - Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország - is meg lehet érteni, "a saját érdekeiket védték".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX rekordméretű tőzsdei bevezetése csak a kezdete lehet az idei év egyik legfontosabb piaci sztorijának. A következő hónapokban az AI két legfontosabb magánpiaci szereplője, az OpenAI és az Anthropic is megjelenhet a tőzsdén, miközben több más nagy technológiai cég is a nyilvános piacra lépést készíti elő. Első ránézésre ez jó hír a befektetőknek, hiszen végre közvetlenül is meg lehet venni az AI-forradalom eddig zárt ajtók mögött működő szereplőit. Ráadásul az OpenAI tőzsdére lépésének szimbolikus jellege is van, a 2022 végén indult bikapiac egyik fontos kezdőlökése éppen a ChatGPT megjelenése, majd az arra épülő AI-trade felfutása volt. A történet másik olvasata viszont az, hogy a hirtelen megugró részvénykínálat próbára teheti a piac felszívóképességét, és egy ponton tőkét szívhat el a meglévő piaci nyertesektől.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×