eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő az EU-csúcsról: a 10. legtöbb támogatást kapja Magyarország

Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes, de Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a "fukar" országokat is meg kell érteni, semmi pénzért nem akarnak adósságot.

Hosszú és kemény munka eredménye az európai uniós költségvetésről és a mentőcsomagról való megállapodás, amely eurómilliárdokról szól - hangsúlyozta Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a déli államok kapják a legtöbb uniós forrást.

"Az biztos, hogy mindenkinek nagyon kell örülnie, hogy megszületett ez a kompromisszum, hiszen a 7 éves költségvetés esetében egy három éve a politikusok asztalán fekvő dokumentumról sikerült megállapodni, másrészt pedig

nem lehet fukarkodni a kifejezéssel, történelmi a megállapodás a 750 milliárdos pénzügyi alapról,

amely részben támogatás, részben hitel" - fogalmazott a szakértő.

Történelmi már csak azért is, mert az unió először fog a piacokhoz fordulni pénzügyi kérdésben, és a költségvetés terhére vesz fel kölcsönt, erről a szolidaritásról pedig "nagyon sokan csak álmodtak az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben", akkor is, ha az eredetileg 500 milliárd eurós támogatás (transzfer) rész a végleges dokumentumban 390-re csökkent a 2058-ig visszafizetendő hitel rész (360 milliárd euró) "javára".

A támogatás elosztásánál a népesség és a GDP sokat nyom a latba, emiatt biztos, hogy Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes - vélekedett.

"De természetesen Magyarország is ott van a köztes mezőnyben, azt lehet látni, hogy körülbelül a 10. helyen állunk. Eurómilliárdok fognak érkezni az újjáépítésre" - tisztázta Gálik Zoltán.

Szerinte a "fukar" országokat - Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország - is meg lehet érteni, "a saját érdekeiket védték".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×