Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő az EU-csúcsról: a 10. legtöbb támogatást kapja Magyarország

Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes, de Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a "fukar" országokat is meg kell érteni, semmi pénzért nem akarnak adósságot.

Hosszú és kemény munka eredménye az európai uniós költségvetésről és a mentőcsomagról való megállapodás, amely eurómilliárdokról szól - hangsúlyozta Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a déli államok kapják a legtöbb uniós forrást.

"Az biztos, hogy mindenkinek nagyon kell örülnie, hogy megszületett ez a kompromisszum, hiszen a 7 éves költségvetés esetében egy három éve a politikusok asztalán fekvő dokumentumról sikerült megállapodni, másrészt pedig

nem lehet fukarkodni a kifejezéssel, történelmi a megállapodás a 750 milliárdos pénzügyi alapról,

amely részben támogatás, részben hitel" - fogalmazott a szakértő.

Történelmi már csak azért is, mert az unió először fog a piacokhoz fordulni pénzügyi kérdésben, és a költségvetés terhére vesz fel kölcsönt, erről a szolidaritásról pedig "nagyon sokan csak álmodtak az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben", akkor is, ha az eredetileg 500 milliárd eurós támogatás (transzfer) rész a végleges dokumentumban 390-re csökkent a 2058-ig visszafizetendő hitel rész (360 milliárd euró) "javára".

A támogatás elosztásánál a népesség és a GDP sokat nyom a latba, emiatt biztos, hogy Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes - vélekedett.

"De természetesen Magyarország is ott van a köztes mezőnyben, azt lehet látni, hogy körülbelül a 10. helyen állunk. Eurómilliárdok fognak érkezni az újjáépítésre" - tisztázta Gálik Zoltán.

Szerinte a "fukar" országokat - Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország - is meg lehet érteni, "a saját érdekeiket védték".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×