eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szakértő az EU-csúcsról: a 10. legtöbb támogatást kapja Magyarország

Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes, de Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a "fukar" országokat is meg kell érteni, semmi pénzért nem akarnak adósságot.

Hosszú és kemény munka eredménye az európai uniós költségvetésről és a mentőcsomagról való megállapodás, amely eurómilliárdokról szól - hangsúlyozta Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem docense, hozzátéve, hogy a déli államok kapják a legtöbb uniós forrást.

"Az biztos, hogy mindenkinek nagyon kell örülnie, hogy megszületett ez a kompromisszum, hiszen a 7 éves költségvetés esetében egy három éve a politikusok asztalán fekvő dokumentumról sikerült megállapodni, másrészt pedig

nem lehet fukarkodni a kifejezéssel, történelmi a megállapodás a 750 milliárdos pénzügyi alapról,

amely részben támogatás, részben hitel" - fogalmazott a szakértő.

Történelmi már csak azért is, mert az unió először fog a piacokhoz fordulni pénzügyi kérdésben, és a költségvetés terhére vesz fel kölcsönt, erről a szolidaritásról pedig "nagyon sokan csak álmodtak az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben", akkor is, ha az eredetileg 500 milliárd eurós támogatás (transzfer) rész a végleges dokumentumban 390-re csökkent a 2058-ig visszafizetendő hitel rész (360 milliárd euró) "javára".

A támogatás elosztásánál a népesség és a GDP sokat nyom a latba, emiatt biztos, hogy Olaszország és Spanyolország a két legfőbb anyagi nyertes - vélekedett.

"De természetesen Magyarország is ott van a köztes mezőnyben, azt lehet látni, hogy körülbelül a 10. helyen állunk. Eurómilliárdok fognak érkezni az újjáépítésre" - tisztázta Gálik Zoltán.

Szerinte a "fukar" országokat - Hollandia, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország - is meg lehet érteni, "a saját érdekeiket védték".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×