Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda köszönti támogatóit a Kwidzynben tartott kampányrendezvényén 2020. június 29-én. A lengyel elnökválasztás előző napi első fordulójában, a szavazatok 99,77 százalékos feldolgozottsága alapján Duda a voksok 43,67 százalékát, míg Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje  pedig a szavazatok 30,34 százalékát nyerte el.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

Szoros a verseny Lengyelországban

Vasárnap rendezik az elnökválasztás második fordulóját.

Andrzej Duda leköszönő lengyel elnök, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje vezeti a népszerűségi listát az elnökválasztás második fordulója előtt 47 százalékkal, míg Rafal Trzaskowski, a liberális Polgári Platform jelöltje, varsói főpolgármester a szavazatok 46 százalékára számíthat a Társadalmi Változások nevű közvélemény-kutató intézet által a wPolityce.pl oldal számára készített felmérés szerint.

A közvélemény-kutatás szerint Duda támogatóinak 51 százaléka jelentette ki, hogy határozottan támogatja az elnököt, míg Trzaskowski stabil szavazótábora 49 százalékos.

A megkérdezettek 7 százaléka nem tudta megmondani, kire fog szavazni.

A 75 százaléknyi szavazni kívánó 56 százaléka válaszolta azt, hogy részvételi szándéka a választáson "végleges", míg 19 százalékuk "inkább elmegy" szavazni. A szavazók 17 százaléka mondta, hogy nem szavaz a második fordulóban (8 százalék véglegesen így döntött, és 9 százalék inkább nem megy szavazni). Nyolc százalékuk nem tudott választ adni.

A felmérést július 3. és 7. között 1094 fős mintán végezték.

A vasárnapi második fordulóban dől el, képes lesz-e a Jog és Igazságosság megőrizni az ellenőrzést szinte minden lengyelországi intézményben, vagy az alkotmányos normák helyreállítását ígérő Trzaskowski kap lehetőséget.

Az első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, Trzaskowski pedig 30,5 százalékot, de utóbbi a második fordulóban számíthat a kiesett centrista jelölteket támogatók voksára.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×