Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A koronavírus-járvány miatt védőkesztyűt viselő szavazó a lengyel elnökválasztás első fordulójában Varsóban 2020. június 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szakértő: végletekig kiélezett és megosztott a lengyel társadalom

A lengyel elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját Andrzej Duda jelenlegi elnök, a kormányzó Jog és Igazságosság párt jelöltje nyerte. Mitrovics Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az InfoRádiónak azt mondta, három törésvonal látszik.

A választási bizottság hétfő reggel, a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.

Mitrovics Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa felidézte, hogy az urnazárást követő exit poll felmérés még nagyon kicsi különbséget mutatott - lényegében döntetlen volt az állás. Emlékeztetett arra is, hogy az öt évvel korábbi szavazásnál az exit poll két százalékkal jobb eredményt hozott, mint Duda végleges szavazataránya.

A szakértő szerint a második fordulóban - mivel egy-egy elleni küzdelem - nem érdemes az első forduló eredményeiből kiindulni, amikor is több mint 10 százalékponttal vezetett Duda. Mindkét jelöltnek újra el kellett vinnie az urnákig az összes szavazóját.

"Ha az exit polloknak hihetünk, akkor Trzaskowski nagyobbat, bő 4 millióval több szavazót tudott mozgósítani az első fordulóhoz képest. Ez óriási hajrának számít"

- summázta a szakértő. Szavai szerint ugyan Duda is növelte a szavazói arányát, de ő azt a szavazatmennyiséget hozta, amit öt évvel ezelőtt is, illetve azt, amit a pártja, a Jog és Igazságosság szokott hozni az utóbbi időben a parlamenti és más választásokon.

Úgy értékelte, hogy nagyon kemény, amerikai stílusú elnökjelölti kampány volt, és óriási volt a lengyel társadalom mobilizációja. Rengeteg lakossági fórum volt, táblákkal, zászlókkal, országos plakátokkal. Az elnökjelölti vita viszont elmaradt, mivel egyik fél sem volt hajlandó a másik televíziójába elmenni .

"A végletekig kiélezett harc volt"

- tette hozzá Mitrovics Miklós.

A szakértő szerint végletekig kiélezett és megosztott a lengyel társadalom, ráadásul három törésvonal mellett.

A generációs törésvonal 50 évnél húzódik: az ennél fiatalabbak Trzaskowski, az ennél idősebbek Duda mellett kötelezték el magukat.

"A vidék-város ellentét rettentően megosztja a társadalmat: hiába nyert 9 vajdaságot Trzaskowski, és csak hetet Duda, mégis úgy néz ki, hogy utóbbi nyeri a választásokat" - mondta Mitrovics Miklós.

A harmadik törésvonal pedig az ország keleti és nyugati fele között húzódik. Úgy néz ki, hogy a keleti vidéki települések eredménye, ahol nagyon nyert Duda, az többet fog számítani, mint az, hogy két vajdasággal többet megnyert középen és nyugaton Trzaskowski.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×