További lépéseket kell tenni azért, hogy a külföldi vállalatok hozzáférjenek Kína piacaihoz, és a kölcsönösség és az egyenrangúság elve alapján kezeljék őket az ázsiai országban - mondta Angela Merkel német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel csütörtökön folytatott megbeszélésén a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

Steffen Seibert közleménye szerint a videokonferencián, amelyen német részről a kormányfő mellett Peter Altmaier gazdasági miniszter is részt vett, Angela Merkel kifejtette, hogy a piacra jutás, a kölcsönösség - vagyis ugyanazon lehetőségek megnyitása a külföldi vállalatok előtt Kínában, amelyeket a kínai vállalatok élveznek az adott országban - és az egyenjogúság erősítésében

"fontos elem" lenne, ha az Európai Unió (EU) és Kína megkötne egy "ambiciózus" beruházási megállapodást.

A kancellár kiemelte, hogy Németország a kölcsönösen tisztelt szabályokon és a szabadságon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerben és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megerősítésében, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok stabilitásában érdekelt. Kereskedelmi és beruházási kérdésekkel kapcsolatban a gazdaság számos ágazatát érintették, köztük a közbeszerzések piacát is.

A kétoldalú kapcsolatok, gazdaság-, és kereskedelempolitikai és nemzetközi ügyek mellett tárgyaltak a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemről, a "német-kínai emberi jogi párbeszéd" ügyéről és a "hongkongi helyzetről" is - áll a közleményben. Németország júliusban átveszi az EU soros elnöki tisztségét Horvátországtól. Az elnökségi programban kiemelt helyen szerepel a közösség és Kína kapcsolatának erősítése.

Az eredeti tervek szerint szeptemberben Lipcsében EU-Kína csúcstalálkozót tartottak volna. Június elején a német kormányszóvivő bejelentette, hogy Angela Merkel, Hszi Csing-ping kínai elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének egyeztetése alapján a találkozót a koronavírus-járvány miatt elnapolják. Új időpontot még nem tűztek ki.

Kína 2016 óta Németország első számú kereskedelmi partnere

- megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát -, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 205,9 milliárd eurót (72 ezer milliárd forint) tett ki.

A német kormány régóta nehezményezi, hogy míg a kínai vállalatok profitálnak Németország és az EU piaci nyitottságából, a német cégek kínai tevékenységét nehezíti számos korlátozás, és a hazai vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetés. Így például egyes piacokhoz egyáltalán nem férnek hozzá német vállalatok, más területeken - például az autógyártásban - csak hazai cégekkel közösen alapított vállalkozásokat működtethetnek, és egyes piacokon - köztük a pénzügyi szolgáltatások területén - csak kisebbségi tulajdonosok lehetnek az ilyen vállalkozásokban.