Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő buddhista szerzetesek imádkoznak egy phnompeni imaházban 2020. március 23-án. A kambodzsai egészségügyi hatóságok eddig 86 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak.
Nyitókép: MTI/EPA/Mak Remissa

Egymilliárd embernek kellene otthon maradnia

Nagyjából ennyien vannak, akiktől világszerte azt várják a hatóságok, hogy egyáltalán ne, vagy csak nagyon indokolt esetben hagyják el a lakásukat.

Világszerte legalább 50 országban vagy térségben szólítottak fel a hatóságok több mint 1 milliárd embert, hogy maradjanak otthon, az új típusú koronavírus-járvány megfékezése érdekében - jelentette hétfőn az AFP francia hírügynökség saját összesítésére hivatkozva.

Legalább 34 országban vagy régióban, így:

  • Franciaországban,
  • Olaszországbam,
  • Argentínában,
  • az Egyesült Államok Kalifornia államában,
  • Irakban,
  • Ruandában

az embereket kötelezik arra, hogy otthonaikban maradjanak, ezek a rendelkezések több mint 659 millió embert érintenek.

Hétfőn ezen országokhoz csatlakozott Görögország. Kolumbia és Új-Zéland pedig megkezdte az erre vonatkozó rendelkezések kidolgozását, amelyek kedden és szerdán lépnek életbe.

Az emberek ezekben az országokban és területeken is elhagyhatják otthonaikat, ám korlátozott mértékben.

A lakhelyelhagyás akkor megengedett, ha alapvető fogyasztási cikkek bevásárlása, munkába járás vagy egészségügyi okok miatt elengedhetetlen.

Legalább 4 országban, köztük Iránban, Németországban, az Egyesült Királyságban kérték az embereket, hogy önként maradjanak otthon, ne utazzanak és kerüljék vagy minimalizálják a személyes kontaktust, ám ezeket nem írták elő rendeletileg. Ez több mint 228 millió embert érint. Mivel azonban ezek a rendelkezések az Egyesült Királyságban nem hozták meg a várt eredményt, azaz a fertőzöttek számának csökkenését, hétfőn a londoni alsóház elé került a járvány megfékezését célzó törvényjavaslat, amely a brit kormányt rendkívüli intézkedésekre is felhatalmazza. Boris Johnson miniszterelnök vasárnap esti sajtóértekezletén hangsúlyozta: nem akar olyan drákói kijárási korlátozásokat bevezetni, amilyeneket több más európai ország életbe léptetett, de ha a járvány megfékezését célzó ajánlásoknak másképp nem sikerül érvényt szerezni, akkor szigorításokra lesz szükség.

Legalább 10 ország vagy régió vezetett be részleges kijárási tilalmat, amely értelmében este és éjszaka az emberek nem hagyhatják el otthonaikat.

Ez a rendelkezés, amely összesen több mint 117 millió embert érint, Burkina Fasóban, a Fülöp-szigetek fővárosában, Szerbiában, Chilében és Mauritániában van érvényben, Szaúd-Arábiában pedig hétfő este lép életbe.

Néhány más ország a legfontosabb városait helyezte karantén alá, a ki- és belépést is korlátozzák.

Ilyen rendelkezést hozott Bulgária több mint 27 városa, Kazahsztán a főváros, Nurszultan és Almati esetében, Azerbajdzsán pedig Bakuval kapcsolatban. Ezekben a városokban körülbelül 10 millióan élnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Egy hét múlva a Fidesz biztosan nyerni fog

Egyetlen ellenzéki jelölt sem indul a jövő vasárnapi időközi önkormányzati választáson Esztergomban, így a Fidesz-KDNP jelöltje ellenfél nélkül vág neki a voksolásnak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×