Infostart.hu
eur:
365.6
usd:
315.65
bux:
148696.72
2026. augusztus 19. szerda Huba
A 2020. január 8-i képen az Ukrán Nemzetközi Légitársaság szerencsétlenül járt Boeing 737-800-as repülőgépének roncsai között a mentőalakulat tagjai a lezuhanás helyszínén, a Teherántól délnyugatra fekvő Sahedsahr környékén. Az iráni hadsereg 2020. január 11-én elismerte, hogy rövid hatótávolságú rakétával lelőtték a Boeingot január 8-án, mert ellenséges gépnek nézték. A repülőt 176 emberrel a fedélzetén felszállás után érte a találat, és a szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Norúzi

Több embert őrizetbe vettek a lelőtt ukrán gép ügyében

Magas rangú bírókból és szakértőkből álló különbíróság létrehozását szorgalmazta Haszan Róháni iráni elnök a Teherán közelében lelőtt ukrán repülőgép ügyének kivizsgálására.

Televíziós beszédében Róháni aláhúzta, hogy nem szokványos esetről van szó, és az egész világ figyelemmel fogja követni a bíróság munkáját. Az iráni vezető "fájdalmas és megbocsáthatatlan hibának" nevezte az incidenst, és megígérte: kormánya minden eszközzel azon lesz, hogy felgöngyölítse az ügyet.

"Nem csak egy embert terhel a felelősség"

- mondta, aláhúzva, hogy a vétkeseket meg kell büntetni.

Róháni a katasztrófa őszinte kezeléséért emelt szót, és szerinte a kormány beismerő vallomása az első helyes lépés ezen az úton.

Eközben Golamhosszein Eszmáili iráni igazságügyi szóvivő elmondta, hogy kiterjedt nyomozást folytatnak, és több embert őrizetbe vettek az ügyben.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata szerda reggel, nem sokkal felszállás után zuhant le. A Boeing 737-800-as típusú gép fedélzetén 176 ember tartózkodott, valamennyien meghaltak. A repülő lelövését Irán napokig tagadta műszaki hibát valószínűsítve, és csak szombaton közölte, hogy légvédelme okozta a tragédiát - Teherán állítása szerint - tévedésből. A katasztrófa nagy nemzetközi felzúdulást keltett, és tüntetők ezrei vonultak utcára Iránban az elmúlt napokban.

Az incidenst megelőzően Irán Irakban található amerikai célpontokat támadott, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok likvidálta Kászim Szulejmánit, a Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Sokat kivett a világcsúcs-kísérlet Kós Hubertből 200 méter háton a párizsi úszó Európa-bajnokságon, és bár a rekordra még várnia kell, három aranyéremmel zárta a kontinensviadal, fő száma mellett 200 vegyesen és a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként is dobogó tetejére állhatott. Az olimpiai és világbajnok hazatérése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyilatkozott az InfoRádiónak.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk. A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat. A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik. Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×