Infostart.hu
eur:
389.14
usd:
335.64
bux:
124360.84
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
2019. december 29-i légi felvétel az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontról a nyugati Anbar kormányzóságban. Az iráni hadsereg 2020. január 8-án rakétacsapást mért az amerikai katonák által használt légibázisra, válaszul Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolására, akit január 3-án Bagdadban célzott dróntámadással likvidáltak egy amerikai katonai akcióban.
Nyitókép: MTI/AP/Nászer Nászer

Iraki kormányfő: pusztító háború fenyeget

Az Egyesült Államok és Irán között kiéleződő konfliktus pusztító háborúval fenyeget, Irak pedig visszautasítja szuverenitásának megsértését és a területén elkövetett támadásokat - közölte Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő szóvivője bagdadi sajtótájékoztatóján szerdán.

A bagdadi vezetés tudatta, hogy Irán nem sokkal éjfél után szóban értesítette Mahdit, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolását megtorlandó támadást indít Irakban lévő amerikai célpontok ellen, de pontosan nem közölték, hogy milyen célpontokra mérnek csapást. A támadással egy időben már az Egyesült Államokból is hívták - tudatta a kormányszóvivő.

Az iraki kormány minden felet arra szólít fel, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, tartsák be a nemzetközi megállapodásokat, és tartsák tiszteletben Irak szuverenitását - húzta alá a szóvivő.

Ugyancsak szerdán az INA iraki hírügynökség idézte több magas rangú iraki vezetőnek a támadással kapcsolatos közleményét is. Barhám Száleh iraki államfő leszögezte:

Irak nem lehet a viszálykodó felek csatatere.

Hangsúlyozta: az arab ország a béke és a stabilitás helye akar maradni, függetlenségét az erre vonatkozó nemzetközi jogszabályok és kétoldalú szerződések értelmében tiszteletben kell tartani. Emlékeztet arra is, hogy az Irakban állomásozó idegen csapatok sorsáról mindenkor az iraki parlament és a kormány dönt.

Mohamed al-Halbúszi, az iraki parlament elnöke az iraki szuverenitás megsértésének nevezte az iráni támadást, egyúttal hangsúlyozta: Irak nem tűri, hogy a felek bármelyike is az ország légterét használja az egymással való konfliktusuk során. "Ezekben a nehéz időkben felszólítjuk az iraki kormányt, tegye meg a szükséges politikai és biztonsági lépéseket azért, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő ilyen támadások, egyúttal tegyen meg mindent Irak szuverenitásának a megőrzése érdekében."

Irán szerda hajnalban lőtt ki rakétákat az amerikai erők által használt, Bagdadtól 170 kilométerre lévő Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, néhány órával az amerikai dróncsapásban megölt iráni parancsnok, Kászim Szulejmáni temetése után.

Az iráni Forradalmi Gárda az ellencsapásról az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatában azt írta: "Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta a területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene". A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegették.

Nem sokkal a támadást követően Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a Twitter közösségi portálon bejelentette:

országa az éjjel "arányos" intézkedésekkel torolta meg Szulejmáni meggyilkolását. Egyúttal befejezettnek nyilvánította az ellencsapást.

Noha az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arról tájékoztatott, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg a támadásban, az iráni állami tévé tudomása szerint "legalább 80 amerikai terrorista" meghalt a rakétatámadásban. Az iráni Forradalmi Gárda minden tekintetben teljes sikernek minősítette az akciót.

Az amerikai elnök utasítására Washington a múlt héten likvidálta az iráni Forradalmi Gárda Kudsz elitegységét vezető Kászim Szulejmánit. Szulejmáni volt a Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A szerda hajnalban végső nyugalomra helyezett tábornok halála miatt az iráni kormány azt ígérte, hogy kíméletlen bosszút áll "a megfelelő helyen és időben".

Címlapról ajánljuk
Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Értesüléseink szerint nem az OTP  az egyetlen szereplő a hazai bankszektorban, amelynél napirendre került idén a költségek visszafogása, akár az alkalmazotti létszám csökkentése árán is. Ennek hátterében egyértelmű folyamatok állnak: a magas kamatkörnyezet pozitív hatásainak fokozatos kifutásával, valamint az erősödő költségnyomás miatt romlani kezdtek a szektor – és több hitelintézet – költséghatékonysági mutatói. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a bankszektor foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van. A profitcélok teljesítése érdekében ismét előtérbe került a szigorú költségkontroll - 12 ábrán mutatjuk a helyzetet. A témával a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×