Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.69
bux:
124437.11
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Teherán, 2020. január 6.A Hámenei ajatollah sajtóirodája által közreadott képen Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (k) imádkozik az amerikai légicsapásban január 3-án Bagdadban elhunyt Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egysége parancsnokának és Abu Mahdi al-Muhandisznak, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjének a koporsója előtt Teheránban 2020. január 6-án. Hámenei mellett balról Haszan Róháni iráni elnök.
Nyitókép: MTI/EPA

Tizenhárom ötlet az iráni bosszúra

Tizenhárom "bosszúforgatókönyvet" jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára. Időközben az iráni parlament terrorizmust támogató államnak minősítette az Egyesült Államokat, a tábornok temetésére gyülekező tömegben pedig legkevesebb 40 ember lelte halálát.

"Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára" - idézte Ali Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. Az ország már vasárnap felmondta a 2015-ös atomalku összes pontját.

Kijelentette: e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el. "Az Iszlám Köztársaság üzenete világos: Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan" - jelentette ki Samháni.

A politikus hangsúlyozta, hogy az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről. Az amerikai válaszcsapások kapcsán a politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont

számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.

Közben kedden az iráni parlament törvényben minősítette terroristának az összes amerikai fegyveres erőt, kiterjesztve a 2018 áprilisában meghozott jogszabályt, amely csak az "Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig" állomásozó egységekről szólt. Ezt most a teljes haderőre, illetve a Pentagonra, annak minden alkalmazottjára, intézményére, és szerződéses partnercégeire is kiterjesztette. Kimondja azt is, hogy az Egyesült Államok terrorizmust támogató állam.

A képviselők egyúttal kötelezték a kormányt, hogy különítsen el 66 milliárd forintnak megfelelő összeget az al-Kudsz (az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, amelynek Szulejmáni volt a vezetője) megerősítésére. Ez vélhetően további nehezíti majd az egyébként a nyugati gazdasági szankciók miatt nehéz gazdasági helyzetben lévő ország lakosságának életét is.

Tragédiával végződött a temetés

Kedden az országban példátlan, több városban zajló gyászszertartások után tervezték végső nyugalomra helyezni Kászim Szulejmánit. Ilyen temetést még a mai Irán megalapítója, Khomeini nagyajatollah sem kapott.

A tábornok koporsója vasárnap érkezett Iránba: először Avház, majd Meshed és Kom és Teherán után, az ottani gyászszertartásokat és temetési imákat követően a szülővárosába szállították. A Kermánban zajló gyászszertartáson Hosszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka is bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat, mondván "lángba borítunk mindent, ami kedves nekik."

A temetésre érkezők tömegében tolongás volt, és a legfrissebb információk szerint

legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek.

A temetést a nagy tömeg és a tragédiák miatt elhalasztották. Új időpontot nem közöltek, majd néhány óra múlva megkezdődött a temetési szertartás. A holttestét áthelyezték a kermáni temető mártírok számára fenntartott parcellájába - jelentette az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.

Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét, és lényegében az iráni külpolitika irányítóját pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására gyilkolták meg Irakban, a bagdai repülőtérről távozóban. A tábornok volt a Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon - neki tulajdonították/rótták fel a régió országaiban egyre aktívabb síita milíciák hálózatának kiépítését, működésének támogatását -, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért, Iránt pedig súlyos anyagi szankciókkal, ha kitiltják az országból az amerikai csapatokat.

Címlapról ajánljuk
Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Értesüléseink szerint nem az OTP  az egyetlen szereplő a hazai bankszektorban, amelynél napirendre került idén a költségek visszafogása, akár az alkalmazotti létszám csökkentése árán is. Ennek hátterében egyértelmű folyamatok állnak: a magas kamatkörnyezet pozitív hatásainak fokozatos kifutásával, valamint az erősödő költségnyomás miatt romlani kezdtek a szektor – és több hitelintézet – költséghatékonysági mutatói. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a bankszektor foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van. A profitcélok teljesítése érdekében ismét előtérbe került a szigorú költségkontroll - 12 ábrán mutatjuk a helyzetet. A témával a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×