Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.

Bejegyzésében Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.

"Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést" - írta Trump.

Nem késett az iráni válasz

Minderre válaszul, szintén a Twitteren, öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, és Hitlerhez, Dzsingisz kánhoz és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlította. A külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás. Leszögezte: Washington súlyosan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.

Az iraki parlament kizavarná a külföldi katonákat

Vasárnap megszavazták az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. A parlament rendkívüli ülését azután hívták össze, hogy az amerikai haderő pénteken Bagdad közelében célzott csapással megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.

Az indítványban felszólították az iraki kormányt, hogy vessen véget minden külföldi csapat iraki jelenlétének, és biztosítsa, hogy ne használhassák többé Irak légterét, szárazföldi területét, illetve felségvizeit.

A képviselők szerint a kormánynak azzal kell kezdenie, hogy visszavonja a nemzetek közösségéhez benyújtott kérelmét, amellyel segítséget kért az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemhez, "az iraki katonai műveletek végére és a kivívott győzelemre tekintettel".

A vasárnapi parlamenti ülés kezdetén a 329 fős törvényhozás 180 tagja volt jelen, s többségük az előterjesztésre szavazott.

A parlamenti határozatok, ellentétben a törvényekkel, nem bírnak kötelező erővel.

A javaslatot a síita többségű parlamentben a Fatah nevű parlamenti frakció terjesztette elő, amelynek több vezető politikusa is az Irán támogatását élvező al-Hasd as-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) síita milíciához köthető. A PMF a szélsőségesek elleni küzdelem egyik vezető ereje volt.

A szavazásban nem vettek részt sem a szunnita, sem a kurd képviselők, mivel ellenzik az amerikaiakkal négy éve kötött megállapodás felmondását. Ennek alapján Washington csapatokkal segítette az iraki biztonsági erőket az Iszlám Állammal szemben.