Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az Irán támogatását élvező Katáib Hezbollah síita milícia tagjai tüzet gyújtanak az Egyesült Államok iraki nagykövetségénél 2020. január 1-jén. A tüntetések előző nap kezdődtek tiltakozásul az amerikai erők iraki légicsapásai ellen. Az Egyesült Államok december 29-én hajtott végre légicsapásokat Irakban és Szíriában a Katáib Hezbollah síita milícia öt létesítménye ellen, az akcióban 25 milicista meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Kemény bosszút esküdött az amerikai légicsapások után Irán legfőbb vallási vezetője

Irán bosszút esküdött, miután egy amerikai légicsapás megölte Teherán egyik legmagasabb rangú katonai vezetőjét, Irán második számú vezetőjét. A légicsapást Trump amerikai elnök parancsára hajtották végre és kommentárok szerint az drámai módon fokozhatja a feszültséget a térségben.

Donald Trump kiadta a parancsot, az amerikai légierő pedig lecsapott a szomszédos Irakban látogatáson tartózkodó Kászim Szulejmáni iráni tábornokra. Az akcióban – amit Iránban egyszerűen gyilkosságnak tartanak – életét vesztette egy magasrangú iraki illetékes is.

Szulejmáni Iránban ünnepelt vezető volt, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Izrael számára gyűlölt ellenség, mert az al-Kudsz eliterők parancsnokaként ő dolgozott együtt mások mellett a libanoni Hezbollahhal, Aszad szíriai elnökkel, és ő volt Irán és Washington szövetségesei, köztük Szaúd-Arábia közvetett háborúinak egyik főszereplője. Szulejmáni emellett gyakran parancsnokként irányította az iraki sííta milíciák harcát a brutalitásáról ismert Iszlám Állam ellen.

Helyére pénteken az iráni Kudsz egység parancsnokhelyettesét nevezte ki Irán legfőbb vallási vezetője. Ali Hamenei ajatollah kemény bosszút helyezett kilátásba a „gyilkos bűnözőknek”. „Tudja az összes ellenség, hogy kétszeres eltökéltséggel folytatódik az ellenállás szent háborúja, és hogy biztos győzelem várja a szent háború harcosait” – fogalmazott.

Teherán, 2020. január 1.
A Hamenei ajatollah sajtóirodája által közreadott képen Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond egy teheráni rendezvényen 2020. január 1-jén. Hamenei elítélte, hogy az Irakban állomásozó amerikai haderő légicsapásokat mért a Kataib Hezbollah nevű milícia öt iraki és szíriai létesítményére 2019. december 29-én.
MTI/EPA/Hamenei ajatollah sajtóirodája
Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond egy teheráni rendezvényen Teheránban, 2020. január 1-jén. Hamenei elítélte, hogy az Irakban állomásozó amerikai haderő légicsapásokat mért a Kataib Hezbollah nevű milícia öt iraki és szíriai létesítményére 2019. december 29-én. MTI/EPA/Hamenei ajatollah sajtóirodája

A drámai eszkaláció előzménye az volt, hogy az óév utolsó napjaiban jelentősen megnőtt a feszültség az Egyesült Államok és Irán között.

Az amerikaiak szerint az irániak mozgatták a szálakat, amikor egy velük szövetséges sííta milícia Irakban megtámadott egy támaszpontot, megölt egy amerikai állampolgárt és amerikai katonákat sebesített meg.

Washington erre légicsapásokat hajtott végre a Kataib Hezbollah milícia harcosai ellen, és többtucatnyit megölt. Ezt követte a sííta tüntetők dühös demonstrációja a bagdadi amerikai követség előtt, melynek során a Washington szerint Irán által befolyásolt szélsőségeseknek minősített tüntetők támadást intéztek a komplexum ellen.

Iraki sííta vezetők szerint az amerikaiak pontosan tudták, hol tartózkodik Szulejmáni, és akkor csaptak le konvojára, amikor az elhajtott a bagdadi reptér termináljától.

Az Egyesült Államok most azzal indokolta a brutális válaszcsapást, hogy „el akarják rettenteni Iránt a további támadásoktól”, és hogy „garantálni kívánják az amerikai diplomaták és katonák testi épségét”.

Teherán, 2020. január 3.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közzétett kép Kászim Szulejmáni iráni tábornokról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokáról egy vallási szertartáson Teheránban 2015. március 27-én. Kászim Szulejmáni a bagdadi nemzetközi repülőtérnél végrehajtott amerikai légicsapásokban életét veszítette 2020. január 3-án.
MTI/EPA/A legfőbb iráni vezető hivatala
A legfőbb iráni vezető hivatala által közzétett kép Kászim Szulejmáni iráni tábornokról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokáról egy vallási szertartáson Teheránban 2015. március 27-én. MTI/EPA/A legfőbb iráni vezető hivatala

A Szulejmáni irányította iráni Forradalmi Gárdát Amerika terrorszervezetté nyilvánította, részben azért is, hogy nyomás alá helyezze az országot a Teherán atomprogramjáról folyt alkudozásban. Otthon azonban annyira befolyásos volt – sokak szerint az ország második legerősebb embere –, hogy tavaly, az iszlám köztársaság alapítása óta első ízben, megkapta Irán legmagasabb kitüntetését. „Egyedül a legfőbb vezető a főnöke. Ha fegyver kell neki, megkapja, ha pénz kell neki, megkapja” – mondta egy név nélkül nyilatkozó volt iráni illetékes.

Szulejmáni, aki a hírszerzést és a titkos akciókat is koordinálta, és Oroszország szíriai beavatkozásáról is tárgyalt Moszkvában, 2018-ban személyesen is megfenyegette Trump amerikai elnököt egy videóban.

Halálát követően Washington legfőbb regionális szövetségese, Izrael fokozta a katonai készültséget, attól tartva, hogy Irán regionális szövetségesei, a Hezbollah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád támadásokat indíthatnak.

A célzott gyilkosság hírére közben 3 százalékkal megugrott a kőolaj ára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×