Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobboldali Likud párt vezetője a párt eredményváró rendezvényén az előrehozott izraeli parlamenti választás napján, 2019. szeptember 17-én Tel-Avivban. Az első részeredmények rendkívül szoros versenyt mutatnak a Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-fehér párt közt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Netanjahu megkérdőjelezhetetlen győzelmet ért el

Benjámin Netanjahu eddigi pártelnök és az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke elsöprő győzelmet aratott kihívója, Gideon Szaár fölött a kormányzó jobboldali Likud párt előválasztásán - jelentette a helyi média.

Netanjahu szerezte meg a párt szavazati joggal rendelkező és a szavazáson megjelent tagjai voksainak közel háromnegyedét, 72,5 százalékát, Gideon Szaár volt oktatási és belügyminiszter pedig a 27,5 százalékát. Tel-Avivban szoros volt a verseny, de az ország többi részén hatalmas különbséggel vezetett a párt eddigi elnöke.

Nem sokkal a végleges eredmények nyilvánosságra hozatala előtt Szaár gratulált riválisának, és azt mondta, hogy ő és támogatói Netanjahu mögé állnak a március elején esedékes előrehozott országos választásokon.

A régi-új pártelnök az urnák lezárása után a Twitteren azt üzente:

nagy győzelemre vezeti a Likudot a parlamenti választásokon, és soha nem látott sikerekre Izraelt.

A párt belső elnökválasztásán a több mint 116 ezer szavazásra jogosult tag 49 százaléka vett részt a viharos időjárás ellenére, nagyrészt azért, hogy kiálljanak a pártot 2005 óta vezető Benjámin Netanjahu mellett, akit per fenyeget korrupcióért, csalásért és közhivatallal való visszaélésért.

Izraelben idén kétszer rendeztek általános választásokat, áprilisban és szeptemberben. Netanjahu egyik alkalommal sem tudott kormányt alakítani, mert a baloldali, a centrista és az arab pártok nem voltak hajlandók szövetségre lépni vele az ellene szóló vádak miatt. A szeptemberi választások után legfőbb ellenfele, a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani, így újabb parlamenti választásokat írtak ki Izraelben március másodikára.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×