Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Pixabay.com

Ennyire vártak a japánok az újabb bálnavadászatra

Valóságos vérfürdőt rendeztek az óceánban, 223 bálnával tértek haza. 31 éves szünet után lőhettek újra bálnára.

Kétszázhuszonhárom bálna elejtése után hazatért Japánba a halászflotta, amely az elmúlt három hónapban 31 éves szünet után először vett részt kereskedelmi célú halászatban.

Főhajója, a Niszsin Maru pénteken futott be Simonoszeki kikötőjébe, a két támogató hajó, a Jusin Maru és a No. 3 Jusin Maru szintén hazatért.

Japán 1988-ban váltott az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatra, tavaly decemberben azonban bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy újra kereskedelmi célú vadászatot folytasson. Az erről szóló határozat 2019. július 1-jén lépett életbe.

A japán halászati hivatal az idei kvótában a fő flottával 232 bálna elejtését tűzte ki célul. A flotta végül 1430 tonna fagyasztott bálnahússal tért vissza a kikötőbe:

187 trópusi bálnát, 25 tőkebálnát és 11 csukabálnát fogtak. Tavaly, a még tudományos célú bálnavadászatról 670 tonnával több hússal tértek haza a hajók az Antarktisz vizeiről.

A bírálók szerint Japán 1988 után tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, mivel az állatok húsát végül szintén értékesítették.

A kereskedelmi bálnavadászat kritikusai szerint mivel már csak kevesen fogyasztanak bálnahúst, a kereskedelmi bálnavadászat az idők és az ízlés változása miatt kudarcra van ítélve.

A bálnahús elérhető és megfizethető proteinforrás volt a II. világháború utáni nehéz időkben Japánban. A legtöbb bálnahús, 223 ezer tonna 1962-ben fogyott az országban. Ám a bálnahús helyét a következő évtizedekben más húsfélék foglalták el. Manapság az éves fogyasztás mintegy 4000-5000 tonna a bálnahúsból a japán halászati hivatal szerint.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×