eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay.com

Ennyire vártak a japánok az újabb bálnavadászatra

Valóságos vérfürdőt rendeztek az óceánban, 223 bálnával tértek haza. 31 éves szünet után lőhettek újra bálnára.

Kétszázhuszonhárom bálna elejtése után hazatért Japánba a halászflotta, amely az elmúlt három hónapban 31 éves szünet után először vett részt kereskedelmi célú halászatban.

Főhajója, a Niszsin Maru pénteken futott be Simonoszeki kikötőjébe, a két támogató hajó, a Jusin Maru és a No. 3 Jusin Maru szintén hazatért.

Japán 1988-ban váltott az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatra, tavaly decemberben azonban bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy újra kereskedelmi célú vadászatot folytasson. Az erről szóló határozat 2019. július 1-jén lépett életbe.

A japán halászati hivatal az idei kvótában a fő flottával 232 bálna elejtését tűzte ki célul. A flotta végül 1430 tonna fagyasztott bálnahússal tért vissza a kikötőbe:

187 trópusi bálnát, 25 tőkebálnát és 11 csukabálnát fogtak. Tavaly, a még tudományos célú bálnavadászatról 670 tonnával több hússal tértek haza a hajók az Antarktisz vizeiről.

A bírálók szerint Japán 1988 után tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, mivel az állatok húsát végül szintén értékesítették.

A kereskedelmi bálnavadászat kritikusai szerint mivel már csak kevesen fogyasztanak bálnahúst, a kereskedelmi bálnavadászat az idők és az ízlés változása miatt kudarcra van ítélve.

A bálnahús elérhető és megfizethető proteinforrás volt a II. világháború utáni nehéz időkben Japánban. A legtöbb bálnahús, 223 ezer tonna 1962-ben fogyott az országban. Ám a bálnahús helyét a következő évtizedekben más húsfélék foglalták el. Manapság az éves fogyasztás mintegy 4000-5000 tonna a bálnahúsból a japán halászati hivatal szerint.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×