Kijelentette: egyértelműen bebizonyosodott, hogy a víz kulcsszerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, ezért a nemzetközi diplomáciának nagyobb figyelmet kellene szentelnie a vízforrások békés elosztásának, illetve a világ vízbázisait fenyegető jelenségek elleni küzdelemnek.

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország kiemelten kezeli a vízdiplomáciát, és az ENSZ keretein belül egyértelmű elismerés övezi azt a teljesítményét, amelyet az ENSZ vízügyi egyezményének hároméves magyar elnöksége során nyújtott.

Hazánk szorgalmazza, hogy minél több ország csatlakozzon ehhez az egyezményhez, és ratifikálja is

- fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2,5 milliárd ember él vízhiányos területeken. Ez a világ népességének 36 százaléka, ráadásul a világ GDP-jének egyötödét ezeken a területeken élő emberek állítják elő. A jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re már 4,8 milliárd ember fog vízhiányos területen élni.

A világon 280 folyó és 600 olyan vízbázis van, amely országhatárokon átnyúlik, a világ népességének 40 százaléka ilyen területen él. A lokális vízválságok emiatt könnyen olyan konfliktusforrásokká alakulhatnak, amelyek nagyobb mértékű feszültségek kirobbanásához vezetnek - fejtette ki Szijjártó Péter.

Utalt a külgazdasági és külügyminiszter arra is, hogy az idén rendezik meg a harmadik budapesti Víz Világtalálkozót, amelyek közül az első - 2013-ban - nagy szerepet játszott abban, hogy a fenntartható növekedési keretrendszerben a víz kérdésköre önálló célkitűzésként jelenjen meg. Az október 12-15. közötti világtalálkozón a döntéshozók, a gazdasági és pénzügyi szektor képviselői, valamint a tudományos életből érkezett vezetők a tervek szerint arról is vitáznak, hogy milyen globális megoldási lehetőségek vezetnek a biztonságos vízellátáshoz.