Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
316.11
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A brit Y generáció összerakta a maga miniszterelnökét

Egy bő ötezer fős kutatás szerint a 25-34 év közötti britek kétharmada erős vezetőt, negyede "kevesebb" demokráciát szeretne.

Az Y generáció brit tagjai erőskezű vezetőt részesítenek előnyben a kormányfői hivatalban egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint, olyat, aki kész szembeszegülni a parlamenttel.

Az Onward jobbközép agytröszt által több mint ötezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint a 25 és 34 éves kor közöttiek 66 százaléka pártolja az erős vezetőket, és egynegyedük véli úgy, hogy a demokrácia nem jó Nagy-Britannia számára - írta az eredményekről tájékoztatva a The Daily Telegraph és a The Times. A két tekintélyes konzervatív napilap által ismertetett adatok szerint hasonló arányban támogatnák akár a katonai vezetést is.

A politikai viselkedés változásának jeleként értékelt eredmények szerint csaknem

kétszer annyian szeretnének olyan társadalmat, "amely nagyobb biztonságot garantál az embereknek", mint amennyien olyat, amely nagyobb szabadságot.

A jelentés egyik társszerzője, David Cameron egykori konzervatív kormányfő magas rangú tanácsadója, James O'Shaughnessy szerint az eredmények "60 évi liberális konszenzussal" való szakítást jeleznek.

Arra figyelmeztetve, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt akár ötmillió szavazót is veszíthet a következő parlamenti választásokon, hozzátette: ahhoz, hogy ezeket az embereket "visszatereljék az akolba", a kormányfőnek véghez kell vinnie a brit európai uniós tagság megszűnését (Brexit), és meg kell adnia a szavazóknak a biztonságot, amelyre vágynak.

"A szavazók úgy vélik, a városok és az egyetemre járók számának növekedése ártott a társadalomnak. Azt gondolják, hogy a közösségek egyre inkább elkülönültek, nem pedig sokszínűek, a családi értékek erodálódnak, és a globalizáció, a technológiai változások és a bevándorlás ártott a hétköznapi emberek életének, munkájának és keresetének" - fejtette ki.

Will Tanner korábbi kormánytanácsadó, aki szintén társszerzőként jegyzi a tanulmányt, azt mondta:

"A legtöbb szavazó nem szabadságharcos, aki még nagyobb individualizmusra, kisebb államra és alacsonyabb adókra vágyik.

A legtöbben jól finanszírozott közszolgáltatásokat akarnak, biztonságot a családjuknak és erős közösséget ott, ahol élnek". Hozzátette, a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson új kormányfőnek hamar meg kell ezt értenie, ha azt akarja, hogy pártja újra többséget szerezzen a parlament alsóházában.

A felmérés a házasságkötésekkel és a bevándorlással kapcsolatban kimutatta, 63 százalék szerint kevesebben lépnek házasságra a családi értékek devalválódása miatt, és 59 százalék pedig úgy véli, hogy a bevándorlás erősödése összességében negatív hatással volt a gazdaságra.

Kommentárok szerint az eredmények részben az évek óta tartó megszorítások és a brit európai uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságok hatását tükrözik.

A The Times szerint egybecsengnek Boris Johnson egyik legfontosabb tanácsadója, Dominic Cummings privát kutatásának eredményével,

amelynek alapján a kormány a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) támogatásának erősítését és a bűnözés visszaszorítását tartja a legfontosabbnak a következő választások megnyerésében. Ez állhat a mögött is, hogy a kormány rendkívül határozottan állítja, október 31-én mindenképp megszűnik a brit EU-tagság, valamint annak hátterében is, hogy Boris Johnson többször is jelezte, kész megkerülni a parlamentet a brexit ügyében.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×