Brexitpánik a briteknél: bevásárlási roham tört ki

Négymilliárd fontot (1400 milliárd forintot) költöttek árufelhalmozásra a britek az európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyétől vezérelve - derült ki egy hétfőn ismertetett kutatásból.

Minden ötödik ember már belekezdett az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek felhalmozásába, amely egy főre vetítve 380 font (133 ezer forint) pluszkiadást jelent - idézte a Guardian című lap a Premium Credit pénzügyi szolgáltató felmérését, amely szerint több mint 800 ezer lakos fejenként már több mint ezer fontot költött készletfelhalmozásra a brit európai uniós tagság október 31-i megszűnésének (brexit) közeledtével.

Amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, szakértői várakozások szerint rövid távon fennakadásokra kell számítani az ellátásban,

a Boris Johnson vezette konzervatív kormány azonban azt hangoztatja, hogy igyekszik ezeket a kockázatokat csökkenteni.

A brexit eredetileg érvényes - március végi - határnapja előtt végzett hasonló felmérések azt mutatták, hogy a lakosság 17 százaléka kezdett raktározásba, és a kiadások mértéke elérte a 4,6 milliárd fontot (1600 milliárd forintot).

A most ismertetett kutatás szerint az árufelhalmozók 74 százaléka élelmiszerrel, 50 százaléka gyógyszerrel, 46 százaléka italokkal töltötte fel készleteit.

A Boodle Hatfield ügyvédi iroda összesítését ismertetve a Guardian arról is beszámolt, hogy a "szupergazdagok" több luxusautót importálnak a brexit határideje előtt, elkerülendő így a vámokat, amelyeket a megállapodás nélküli kilépés után meg kellene fizetniük. Az elmúlt évben több mint 3800 luxusautót importáltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

"A megállapodás nélküli brexit esetén a luxusautók behozatala 32 százalékkal drágulna meg egyik napról a másikra, és fennáll a kockázata annak, hogy a járművek exportja és importja nehezebbé válik az Egyesült Királyság távozásával az EU-ból. Egyre többen veszik komolyan ezeket a kockázatokat, és hoznak be autókat" az Európai Unió más országaiból - mondta az iroda egyik munkatársa.

A munkaerőpiac nem torpant meg

A brit európai uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságok ellenére erős a munkaerőpiaci kereslet Nagy-Britanniában.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) és a világ legnagyobb humánerőforrás-szolgáltatója, az Adecco brit csoportja több mint 2100 vállalkozásra kiterjedő friss felmérése szerint

a munkáltatók többsége egyelőre nem változtatott a létszámbővítéssel vagy az elbocsátásokkal kapcsolatos tervein.

A bizonytalan gazdasági kilátások azonban valamennyire mégiscsak kezdik éreztetni hatásukat, mert a brexit október 31-i határidejének közeledtével kisebb arányban készülnek létszámbővítésre a cégek az év utolsó három hónapjában - derült ki a kutatásból.

"A munkaerő iránti kereslet továbbra is erős, és mivel bőségesen áll rendelkezésre az Európai Unión kívüli országokból érkező munkaerő, sok vállalkozásnak nem okozott gondot az álláshelyek betöltése" - idézte a CIPD egyik vezető elemzőjét a Financial Times.

A júniusban készült felmérés szerint a legtöbb szektorban továbbra sem aggódnak a munkáltatók a toborzás miatt, és csak kisebb részben vélekedtek úgy, hogy nehezebbé vált a munkahelyek betöltése az elmúlt évben.

A kutatás szerint a közepes vagy magas képzettséget igénylő üres álláshelyek száma nagyjából változatlan maradt a közelmúltban. Ez a CIPD szerint valószínűleg az EU-n kívüli jelentkezők számának növekedésével magyarázható.

Tavaly például az orvosok és az ápolók esetében enyhítettek a vízumkorlátozásokon.

Az alacsonyan képzett munkaerő esetében azonban csökkent a jelentkezők száma, a tavalyi medián húszról 16-ra. Ez a szakértő szerint az európai uniós társországokból érkező bevándorlók csökkenő számára vezethető vissza.