INFORÁDIÓ 
2019. november 22. péntek
Cecília

ina

mol

horvátország

A Mol által üzemeltetett INA-benzinkút az M7-es autópályánál, Zalakomár közelében. A horvát kormány mégsem módosította az INA olajtársaság - amelyben a Mol 47,26 százalékos tulajdoni hányadával a legnagyobb részvényes - privatizációjával kapcsolatos törvényt, a kabinet megvárja a részvényfelvásárlásokkal kapcsolatban indított, Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedő ügyészségi vizsgálat eredményét.

A horvát kormány 2020 első felében ajánlatot tehet a Mol felé

Infostart / MTI

A Lazard befektetési bankot választotta új befektetési tanácsadónak a Mol Nyrt. kivásárlásához az INA horvát olajipari vállalatból csütörtöki ülésén a horvát kormány.

A kabinet tavaly tavasszal már egyszer döntött befektetési tanácsadóról, akkor a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb (PBZ) konzorciumot választotta, de a szerződés aláírására mindmáig nem került sor.

Zágráb 2017 decemberében 22 nemzetközileg elismert tanácsadót kért fel ajánlattételre, amelynek határideje 2018. január 15. volt. A határidőt később a jelentkezők alacsony száma miatt meghosszabbították, de maradt a hét ajánlat. A cégek 7-14,3 millió euróért vállalták volna az elemzői és konzulensi munkát. A Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a PBZ közös ajánlata, amit a "legversenyképesebbnek értékelt" korábban a kormány, 8 millió euróba került volna,

a Lazard befektetési bank 9 millió euróért végzi majd el a munkát.

A befektetési tanácsadónak az lesz a feladata, hogy előkészítse a vásárlást, szakértői értékbecslést végezzen, valamint potenciális stratégiai partnereket kutasson fel.

Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter szerdán a horvát sajtónak úgy nyilatkozott: az INA mély átvilágítása hat hónapon belül befejeződhet, és a horvát kormány 2020 első felében már ajánlattal állhat elő a Mol felé.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a Mol, mint stratégiai partner játékban maradhat-e, a miniszter azt válaszolta: ez a lehetőség sincs kizárva.

Úgy vélte: nem sérültek az INA érdekei azért, mert a visszavásárlási folyamat lassabban alakult a tervezetnél.

Mint mondta, mindent megtettek annak érdekében, hogy az INA jó irányban haladjon. "A tavalyi év eredményei jók voltak, bízunk benne, hogy a jövőben is folytatódik ez az üzleti irányvonal" - húzta alá.

Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz, mert a horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

Nyitókép: MTI/Varga György
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018