eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (j) és Beata Szydlo miniszterelnök-helyettes az európai parlamenti választásokon szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások első eredményeinek megismerése után Varsóban 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/PAP/Jakub Kaminski

Történelmi PiS-győzelem Lengyelországban

Közel kétszer annyi lengyel ment el szavazni, mint az előző európai parlamenti választáson.

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a szavazatok 46 százalékával győzött az európai parlamenti (EP) választáson a hétfő hajnalban közzétett, a szavazatok 95,9 százalékos alapuló részeredmények alapján.

A lengyel országos választási bizottság által közzétett adatok szerint a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) a voksok 37,9 százalékát kapta meg.

Az új balliberális párt, a Robert Biedron Tavasza (Wiosna Roberta Biedronia) a szavazatok 6 százalékára tett szert.

A vasárnap esti becslésekhez képest nem jutott be az EP-be az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) nevű koalíció.

  • A három bejutó tömörülés közül a PiS eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) tagja volt az EP-ben.
  • A KE nagyobb tömörülései az Európai Néppárt (EPP) frakciójához tartoztak, viszont a koalíció mandátumokat érvényesíthet az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportban (ALDE) is.
  • A Robert Biedron Tavaszának eddig nem volt EP-képviselete, az S&D-vel együtt kampányolt.

A részeredményeken alapuló mandátummegosztást még nem tették közzé.

A Jog és Igazságosság (PiS) győzelme az európai parlamenti (EP) választáson bizonyítja, hogy a lengyelek nemcsak Lengyelországban, hanem Európában is akarnak változást – kommentálta az előre jelzett választási eredményt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vasárnap este.

A vasárnap esti részeredmények alapján a részvételi arány 45,5 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×