INFORÁDIÓ 
2019. július 19. péntek
Emília

ep-választás 2019

európai parlament

mandátum

Strasbourg, 2018. szeptember 12. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Vége a két nagypárt többségének az Európai Parlamentben

Infostart

Elmaradt a radikális euroszkeptikusok áttörése az EP-választáson. Győzött ugyan a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt, de kevesebb képviselői helyet szerzett meg, mint öt évvel ezelőtt, ahogyan a második helyen végző szocialisták is gyengébben szerepeltek. Az előzetes eredmények szerint egyébként 51 százalékos volt a részvétel a hétvégi európai parlamenti választáson, 8 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. 

A győztes Európai Néppárt és a második helyezett szocialisták is saját csúcsjelöltjüket látják a bizottsági elnöki székben, amibe azonban a sikert elkönyvelő liberálisoknak és zöldeknek is beleszólásuk lesz - írja elemzésében a Bruxinfo.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt az utolsó előzetes eredmények alapján 179 képviselői helyet szerzett a következő EP-ben, 38-cal kevesebbet, mint legutóbb. A szocialisták 187 mandátuma 150-re olvadt, 37 helyet vesztettek.

Az EP működését az elmúlt öt évben és azelőtt is ennek a két nagypártnak a politikai alkuja határozta meg,

ez azonban most nem így lesz, hiszen a két pártcsaládnak - most első ízben - nem lesz többsége a 751 fős képviselőtestületben.

A Bruxinfo elemzése szerint ez felértékeli a liberálisok és a zöldek szerepét, akik a mérleg szerepét tölthetik be a kedden kezdődő pártközi egyeztetéseken, amelyek tétje egy biztos többség kialakítása lesz egy "progresszív, reformprogram körül".

Közben a pillanatnyi állás alapján 107 képviselői helyet szerző (ez 39 hellyel több, mint a most véget ért ciklusban volt) liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt olyan új pártcsoport alakításáról beszélt - több mint 100 taggal -, ami a Macron-féle Reneszánszból, az ALDE-ből, és a román USR-ből áll majd.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a liberálisok növelték a legnagyobb számban a mandátumaik számát az előző voksoláshoz képest.

A szavazás másik nagy nyertesei a zöldek, akik az előzetes eredmények alapján 70 képviselői helyet szereztek, 18-cal többet, mint 2014-ben.

Utóbbiak érzik is szerepük felértékelődését, hiszen Philippe Lamberts társelnök máris arra hívta fel a figyelmet, hogy a zöldek megkérik majd támogatásuk árát, és nem fognak megelégedni kozmetikai változtatásokkal.

Az előző EP harmadik legnépesebb frakcióját alkotó Európai Konzervatívok és Reformereknek (ECR) 18 hellyel kevesebbel (58 mandátum) gazdálkodhatnak, mint legutóbb, ami elsősorban a brit konzervatívok katasztrofálisan gyenge eredményének tulajdonítható (a toryk a szavazatok mindössze 7 százalékát kapták).

Lengyelországban ugyanakkor a kormányzó Jog és Igazságosság pártja (PiS) maga mögé utasította a Polgári Platformot.

A nagy vesztesek közé tartozik még az Egyesült Baloldal, amelynek a mostani 52-vel szemben az új EP-ben már csak 38 képviselője lesz.

Nem sikerült a radikális jobboldal áttörése

Noha mind az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), mind a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) növelte képviselőinek számát (az előbbi a régi felállás szerint 41-ről 56-re, az utóbbi 37-ről 58-ra),

a sokak által várt euroszkeptikus, populista áttörés elmaradt.

Igaz ugyanakkor, hogy az olasz Matteo Salvini Ligája (24 mandátum) és a francia Marine Le Pen pártja is első helyen végzett saját országában, de a radikális erők a nem végleges eredmények szerint akkor is 150 mandátum alatt maradnak, ha az összes függetlent (7 fő) és nem tisztázott pártállású képviselőt (28 fő) hozzájuk soroljuk, hiszen valamennyien együtt is csak 149 mandátumot hozhatnak össze, ami kevesebb, mint a képviselők 20 százaléka.

A nyilatkoztatok előrevetítik a kemény alkudozást

Miközben többen megkérdőjelezik a csúcsjelölti rendszer létjogosultságát, a Néppárt vezetősége közölte: a választási győzelem feljogosítja a pártot arra, hogy Manfred Webernek követelje a bizottsági elnökjelölti posztot. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje egyértelművé tette, hogy az Európai Parlament (EP) csak az EP-választási csúcsjelöltek közül választ elnököt az Európai Bizottság élére.

Mint fogalmazott "az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek". Az olyan jelöltek, akik mindezt nem tették meg, "nem kapnak támogatást az EP-ben". Úgy tűnik, hogy ehhez a kijelentéséhez azonnal támogatókat is keres, hiszen bejelentette, hogy

már hétfőn megkezdi megbeszélést kezd az EP szociáldemokrata, liberális és zöldpárti frakciójának vezetőjével.

A Bruxinfo ugyanakkor idézi Frans Timmermanst, aki szerint riválisa, Manfred Weber szavai arról tanúskodnak, tisztában van azzal, hogy a szocialisták, a liberálisok, a zöldek (és a szélsőbaloldal) a Néppárt nélkül is képes lenne egy többséget létrehozni az Európai Parlamentben. A nem végleges számok azonban más mutatnak.

Az utolsó állás szerint a négy pártnak együttesen 362 széke lenne az új összetételű EP-ben, ami nem elég a minimálisan szükséges 376 fős többséghez.

Igaz, a függetleneknél és az egyelőre nem tisztázott hátterű új EP-tagoknál van egy közel 40 fős tartalék, ám őket többnyire a jobboldalhoz sorolják - írja a Bruxinfo.

Nyitókép: Patrick Seeger
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018