Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4+Ausztria csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2018. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Konzervatív győzelem Lengyelországban

A Jog és Igazságosság (PiS) győzelme az európai parlamenti (EP) választáson bizonyítja, hogy a lengyelek nemcsak Lengyelországban, hanem Európában is akarnak változást - kommentálta az előre jelzett választási eredményt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Morawiecki a Twitter közösségi honlapján történelminek minősítette a lengyel kormánypárt EP-választási eredményét.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási stábjában mondott beszédében fontosnak nevezte az elért eredményt, egyúttal "óriási kihívásnak" nevezte az ősszel esedékes lengyel parlamenti választást, amely során - mint mondta - eldől Lengyelország jövője.

"Mi vagyunk a lengyel szuverenitás, a lengyel függetlenség, a felfelé ívelő fejlődés garanciája" - jelentette ki Kaczynski.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) jelzett második helyezetére reagálva, Grzegorz Schetyna, a PO elnöke nagy sikernek minősítette a KE összeállítását. Az ellenzék egyesítése "csak az út eleje" - jelentette ki.

A becsült részvételi arány a lengyel EP-választáson 43 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

  • A PiS 42,4,
  • a KE 39,1 százalékos

eredményt ért el az exit pollok szerint.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×