Infostart.hu
eur:
383.75
usd:
329.59
bux:
123524.27
2026. március 4. szerda Kázmér

Kiderült, milyen anyagi romlásra számítanak a brexit miatt

A britek nagy többsége pénzügyi helyzetének stagnálását vagy romlását várja az idén, saját munkahelyét azonban viszonylag biztosnak érzi.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett, kedden ismertetett szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában.

Az átlagon belül 11 százalék "kis javulást" vár, és mindössze 2 százalék számít arra, hogy anyagi helyzete komoly mértékben erősödik 2019-ben.

A legnagyobb egyedi csoport, 37 százalék azt valószínűsíti, hogy az idei év végén is "nagyjából ugyanolyan" pénzügyi helyzetben lesz, mint most, a válaszadók 40 százaléka ugyanakkor anyagi helyzetének romlásától tart. E csoporton belül 28 százalék "kisebb mértékű" romlást vár, 12 százalékuknak viszont az a meggyőződése, hogy a jelenleginél "sokkal rosszabb" anyagi helyzetben zárja 2019-et.

A felmérés szerint a relatív többség, 41 százalék biztosnak érzi saját állását. Az átlagon belül 11 százalék "nagyon biztosnak", 30 százalék "meglehetősen biztosnak" nevezte munkahelyi helyzetét, és csak 13 százalék mondta azt, hogy bizonytalannak tartja foglalkoztatásának idei kilátásait. Közülük 8 százalék nem nagyon, 5 százalék egyáltalán nem biztos abban, hogy 2019 végén lesz állása.

A brit gazdaság jelenlegi állapotának megítélésére vonatkozó kérdésre meglehetősen borúlátó válaszok születtek. A felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka tartotta jónak - 1 százalék nagyon jónak, 17 százalék meglehetősen jónak - a gazdasági helyzetet, 41 százalék szerint viszont a brit gazdaság rossz állapotban van. Közülük 31 százalék meglehetősen, 10 százalék nagyon rossznak látja a gazdaság pillanatnyi helyzetét.

E borúlátást a legfrissebb előrejelzések is alátámasztják.

A Bank of England monetáris tanácsa a karácsony előtt tartott tavalyi utolsó kamatdöntő ülésen változatlanul hagyta a 0,75 százalékos alapkamatot. A döntéshez fűzött 12 oldalas évzáró elemzésében viszont közölte, hogy megítélése szerint gyengültek a brit gazdaság rövid távú növekedési kilátásai, és a vállalati szektor termelésnövekményét mérő legtöbb felmérés is romlott az elmúlt hónapokban, elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt.

Ha a brexit a tervek szerint megy végbe, az Egyesült Királyság nem egészen három hónap múlva, március 29-én kilép az Európai Unióból, egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kilépés feltételeiről szóló megállapodást a londoni alsóház elfogadja-e a január harmadik hetére kitűzött szavazáson.

A brit jegybank felülvizsgált előrejelzésében közölte: ebben a környezetben 2018 negyedik negyedévére már csak 0,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, 0,1 százalékponttal lassabbat a legutóbbi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésnél.

A tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban.

A Bank of England kimutatása szerint a brexit körüli bizonytalanságok miatt a brit üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi három negyedév mindegyikében csökkent, az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 2 százalékkal esett vissza, miközben a hét vezető ipari hatalom (G7) többi gazdaságában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×