Infostart.hu
eur:
398.92
usd:
343.2
bux:
101022.71
2025. július 18. péntek Frigyes
Nyitókép: Pixabay

Drámai hír a szuperbaktériumokról

Évente mintegy 33 ezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket a több antibiotikumnak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok okoznak. Ráadásul a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű. A probléma valós, és nagyon összetett - mondta az InfoRádióban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója, aki érdekes megoldásokat is felvázolt a szuperbaktériumok elleni harcra.

A fertőzések okozta anyagi terhek az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes költségeivel vetekszenek - állapította meg egy friss jelentés, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfőn hozott nyilvánosságra.

Az elemzés szerint a szuperbaktérium-fertőzések száma és jelentősége is növekedett 2007 óta. Különösen aggasztó, hogy

a legerősebb, "végső lehetőségként" alkalmazott antibiotikumoknak - köztük a karbapenemeknek - ellenálló baktériumfertőzések száma is nőtt.

"Ezek az antibiotikumok a rendelkezésre álló utolsó kezelési lehetőséget jelentik. Ha már ezek sem hatásosak, akkor rendkívül nehéz, sok esetben lehetetlen a fertőzés gyógyítása" - olvasható az ECDC közleményében.

Szakértői becslések szerint a fertőzést okozó baktériumok nagyjából 70 százaléka már most is rezisztens legalább egy, a kezelésére általánosan használt antibiotikumra.

A tanulmány szerint az egy vagy több antibiotikumra rezisztens szuperbaktériumok evolúciója az egyik legnagyobb fenyegetés, amivel az orvostudománynak szembe kell néznie.

A Lancet Infectious Diseases című orvosi szaklapban közzétett jelentés öt olyan fertőzéstípust vizsgált, amelyet antibiotikumrezisztens baktériumok okoztak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban.

A kutatók megállapították, hogy a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű, ezeket nevezik egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzéseknek (HAI).

"Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok fertőzéseinek megelőzéséhez európai és globális koordinációra van szükség. A megelőzési intézkedéseket az egyes országokra kell szabni az esetszámok és a baktériumok eltérései miatt" - olvasható a jelentésben.

Rezisztencia-géneket gyűjtenek

A témával kapcsolatban az InfoRádióban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója elmondta: a bakteriális fertőzések ellen az 1800-as évek vége, az antibiotikumok feltalálása óta ezekkel védekezünk. Ám a baktériumok megfelelő környezetben, időről időre rezisztencia-géneket tudnak gyűjteni.

"A megfelelő közeg leggyakrabban a kórház, ahol folyamatos antibiotikum-kezelést nyújtanak betegeknek, ami gyakorlatilag folyamatos evolúciós nyomás az ottani felületeken és egyéb helyeken jelen lévő baktériumoknak"

- magyarázta Kemenesi Gábor. A baktériumok tehát ilyen közegben védekezésképp újfajta géneket fejlesztenek ki magukban. Így jönnek létre a szuperbaktériumok.

Már közismert az orvosok körében az antibiotikum-rezisztencia terjedése, a fent említett evolúcióért elsősorban az elmúlt 20-30 év a felelős, amikor ez a jelenség még nem volt közismert szakmai körökben sem, mindenre felírták az antibiotikumokat. Ennek eredménye, hogy sok régi antibiotikumot gyakorlatilag el kell hagyni, mert már a legegyszerűbb baktériumokra sem hatásosak.

Az újfajta antibiotikum önmagában már nem segít

"Nagyon sok időbe telik és sok pénzbe kerül, mire a kutatásokból kész termék, a gyógyszertárakban kapható antibiotikum válik.

Ez a folyamat sajnos sokkal lassabb, mint a szuperbaktériumok létrejöttének sebessége"

- hívta fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem kutatója. Hozzátette: a probléma komplex - nem úgy tudjuk legyőzni a multirezisztens baktériumokat, hogy gyorsan új antibiotikumokat fejlesztünk. "Német kutatók például azt javasolják, hogy bizonyos kórházakban a korlátokat és

különféle felületeket cseréljenek vörösrézre, mert annak a baktériumok sejtfalára olyan hatása van, ami nem engedi, hogy azon a felületen megmaradjanak"

- mondta Kemenesi Gábor. Ettől kezdve egy sor új, modern eljárásig sok javaslat van, amelynek már nem sok köze van az antibiotikumos terápiákhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Feszültség alakult ki a cseh és a szlovák rendőrség között is a tavalyi iskolai bombafenyegetések ügyében. Majdnem egy évvel a tavaly szeptemberben kezdődött iskolai fenyegetések után a cseh, a szlovák és az ukrán rendőrség őrizetbe vett egy személyt az ukrajnai Dnyipróban. A cseh rendőrséget felháborította, ahogyan a szlovák fél tájékoztatta az esetről a nyilvánosságot, mert a csehek szerint a szlovákok elhallgatták az orosz szálat. Azt mondják, hogy Szlovákia elárulta és hátba szúrta őket.

Orbán Viktor péntek reggel: van más együttműködési lehetőség is Ukrajnával, mint az uniós tagság

A miniszterelnök beszélt az uniós "ukrán költségvetésről", amelyet Brüsszelben írnak, és amely minden negyedik-ötödik forintot átad Ukrajnának, miközben nincs is döntés Ukrajna uniós tagságáról. Szólt Sebestyén József halálának ügyéről is, amellyel kapcsolatban nem érzelmileg kell érvelni, hanem emberi jogi oldalról. Aztán szólt a hazai gazdaság jövőjéről is az Otthon Start program optikájából. Végül az Otthon Start modellszámításai és Kapu Tibor hazatérése is szóba került.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.18. péntek, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke
Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Az elmúlt időszak esőinek köszönhetően enyhült a Magyarországot sújtó szárazság, és többfelé meg is szűnt a mezőgazdasági aszály, de több országrészben továbbra is kritikusan száraz a talaj. A 2022-es történelmi aszály óta az agrárszektoron kívül is egyre nagyobb figyelem irányul a hazai vízhelyzet aktuális állására és kilátásaira. Az alábbiakban néhány fontosabb statisztikai mutató mentén, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a magyarországi "vizes" állapotokat nemzetközi összevetésben. Ezekből kiderül egyebek mellett, hogy az összes európai uniós ország közül Magyarország mekkora mértékben függ a határain túlról érkező vízutánpótlástól, illetve hogy a magyar ipar a teljes vízkivétel mekkora részéért felelős – félig lelőve a poént: ez az egyik legmagasabb arány az EU-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×