A szerv 2010-ben áttért a GU (Glavnoje Upravlenyije, Főcsoportfőnökség) elnevezés használatára, ám a GRU rövidítés megszokásból továbbra is makacsul tartja magát mind az orosz, mind a külföldi sajtóban, sőt, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a hivatalos nyilatkozatokban és dokumentumokban is.
A GU, teljes nevén az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Vezérkarának Főcsoportfőnöksége, a védelmi tárca külső hírszerző szerve és egyúttal az orosz fegyveres erők központi felderítési szerve. Kompetenciájába a régiókra specializálódott, a rádiótechnológiai és világűrből folytatott hírszerzés, valamint az operatív műveletek mellett beletartozik a katonai technológiák, a gazdaság, valamint a hadászati doktrínák és fegyverzetek alakítása, továbbá az információs hadviselés is.
Putyin a szolgálat megalakulásának centenáriuma alkalmából az Orosz Hadsereg Színházában üdvözölte pénteken a veteránokat, és azt mondta, hogy a GRU elnevezést vissza kellene állítani. Az elnök, főparancsnoki minőségében, azt hangoztatta, hogy a hírszerzés mindig is a katonai hivatás és a haditudományok elválaszthatatlan része volt.
Szavai szerint az orosz katonai hírszerzést a kimagasló szakmaiság és az egyedülálló lehetőségek jellemzik, egyebek között a különleges műveletek terén. Elismeréssel szólt GU-tól származó jelentésekről és elemzésekről. Putyin "legfontosabb prioritásnak" nevezte az orosz fegyveres erők minőségi fejlesztését, amelynek egyik kulcsfontosságú iránya a katonai hírszerzés személyi állománybeli, operatív és technikai potenciáljának megerősítése.
Idén a GU neve elsősorban a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya elleni márciusi angliai mérgezéses merénylettel, valamint a holland állítás szerint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen áprilisban megkísérelt lehallgatási kísérlettel kapcsolatban merült fel. A fősodorhoz tartozó nyugati sajtó túlnyomó része a két incidenst eldöntött tényként az orosz katonai hírszerzés kudarcaként könyvelte el.
A Jurij Levada Független Elemzőközpont egy múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából ezzel ellentétben, Oroszországgal kapcsolatban, az derült ki, hogy az oroszoknak csak a 3 százaléka hiszi el, hogy országuk titkosszolgálatainak közük lehet a Szkripal-ügyhöz.
