Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, miután Budapesten fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, úgy fogalmazott, hogy erőteljes hadiipari együttműködést szándékoznak kialakítani Törökország és Magyarország között.

Mivel a magyar hadiipar jelenleg nem túl jelentős, csak a következő években derülhet ki, hogy pontosan milyen területeken alakulhat ki ez az együttműködés – vélekedett Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az Arénában.

„Azt a jövő fogja megmutatni, hogy a két ország hogyan tudja majd ezt aprópénzre váltani”

– fogalmazott a Törökország-szakértő.

Törökország hadiipara nem annyira fejlett, mint a nagyobb nyugati NATO-tagállamoké, ám Ankara mindent megtesz, hogy saját török termékekkel erősítse fegyverkészletét – tette hozzá Egeresi Zoltán. „Drónnagyhatalomnak számít Törökország, ami az utóbbi éveknek az eredménye” – emelte ki a szakértő. De saját harckocsijuk és helikopterük is van.

„A legtöbb fejlesztés – elég csak a tankra gondolni – nagy nemzetközi kooperációban valósul meg. És, hogy kicsit az oroszokról is essen szó,

azért is választották a törökök az orosz rakétavédelmi rendszert, mert az oroszok azt mondák, hogy akkor technológiát is kapnak”

– magyarázta Egeresi Zoltán.

Arról, hogy a magyarok felé pozitív török történelemfelfogás mellett miért jutott Magyarországnak kiemelt szerep Ankara politikájában, Egeresi Zoltán úgy vélekedett, hogy a nyugat-európai-török viszony alapvetően konfliktusos. "Magyarország viszont meglehetősen jó kapcsolatokat ápol Törökországgal és a török elit egy része – ezzel valószínűleg Recep Tayyip Erdogan is így van – szövetségest lát az Európai Unión belül Magyarországban."

Emellett a gazdasági viszonyban nem csak a kétoldalú kapcsolatokat próbálja szorosabbra fűzni a két vezető, hanem kiterjesztenék az együttműködést más területekre is, például Afrikára – tette hozzá a Törökország-kutató.

Törökország a bevándorlás útjában

Nemrég a Die Welt című német lap írta meg az Európai Bizottság belső jelentésére hivatkozva, hogy csaknem másfélszer annyi migráns érkezett idén szeptember közepéig Törökországból az Európai Unióba, mint 2017 hasonló időszakában, Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azonban ennek ellenére úgy látja, hogy Törökország továbbra is tartja magát a korábbi menekültügyi nyilatkozathoz.

„Ankara alapvetően mindent megtesz, hogy az emberek ne hagyják el Törökországot”

– fogalmazott a szakértő.

Mint mondta, az Európai Unió 3+3 milliárd eurót ígért Törökországnak, ugye 3+3 milliárd eurót, aminek a kifizetése folyamatos, és a törökök mindig méltatlankodnak, hogy még mindig nem érkezett megfelelő mértékben a pénz. Nem a török állam kap egy biankó csekket, hanem különböző – török és nemzetközi – szervezetek hasznosíthatják az összeget különböző projektek keretében.

Ám ezeket a támogatásokat leginkább a Szíriából származó menekültek kapják – tette hozzá Egeresi Zoltán. Afgán, pakisztáni vagy más, keletről érkező menekültek ebből nem részesülnek, ugyanakkor pedig az Európai Unió szívóereje megmaradt. Törökország nyilván egy "pufferzónaként" működik, ezt a státuszát meg is fogja őrizni, de attól még

minden problémát Törökország önmagában nem fog tudni kezelni.

Egeresi Zoltán kitért arra is, hogy Törökország már falat épít az oda érkező illegális migráció megelőzésére, ám az Európai Uniónak is fel kell készülnie a probléma komplexebb kezelésére, részint Ankara támogatásával, részint pedig a görög határvédelem megerősítésével.