Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Charlevoix, 2018. június 9.Donald Trump amerikai elnök megosztja gondolatát egy fotóriporterrel, amint sajtótájékoztatóra érkezik a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPA/Clamens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Donald Trump visszavonta a G7-csúcs zárónyilatkozatának támogatását

Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő "hamis állításaival" indokolt.

A keddi amerikai - észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau "hamis állításokat" közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy "sértőnek találja" az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. "A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni" - fogalmazott.

Trump azonban nehezményezte, hogy - szavai szerint - míg a csúcson Trudeau "nyájas és szelíd", a sajtótájékoztatóján "nagyon tisztességtelen és gyenge" volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig "az amerikai piacot ellepő" kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte:

Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: "Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani".

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: "A hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson".

Kínai és orosz ügyek

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

Trump a G7-en pedig azt javasolta, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie a csúcstalálkozón, amit az európai tagok elutasítottak.

A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×