eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. március 22.Angela Merkel német kancellár érkezik az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első napi ülésére Brüsszelben 2018. március 22-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: JULIEN WARNAND

Merkel: nem sikerült dűlőre jutni

Az amerikai elnök megérkezett Szingapúrba, ahol történelmi jelentőségű találkozóra ül össze az észak-koreai vezetővel. Donald Trump a kanadai La Malbaie-böl érkezett és még a repülőgépen felmondta a G7 hétvégi csúcskonferenciáját lezáró kommünikét. A tanácskozások során is egyértelművé vált, hogy alapvető a véleménykülönbség Európa és az Egyesült Államok között. Erről Angela Merkel sommásan csak annyit jegyzett meg, hogy "La Malbaie-ben nem sikerült dűlőre jutni".

Feszült légkörben kezdődött és váratlan fordulattal zárult a világ hét legfejlettebb ipari országának csúcstalálkozója a kanadai La Malbaie-ben. Miután már úgy tűnt, hogy a résztvevőknek sikerül némi nézetazonosságról tanúskodó zárónyilatkozatot kiadni, a tanácskozásról idő előtt távozott amerikai elnök a Szingapúr felé tartó repülőgépen annyira felháborodott a kanadai kormányfő La Malbaie-ban tartott sajtóértekezletén, hogy

utasította a csúcsértekezlet színhelyén maradt munkatársait aláírásának visszavonására.

Justin Trudeau ugyanis közölte, hogy Kanada az acéláruk és alumíniumra kivetett amerikai védővámok ellensúlyozására hasonló intézkedést léptet életbe az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben.

Donald Trump alighanem annyira felindult a csúcstalálkozón még jóbarátként emlegetett kanadai miniszterelnök kijelentésén, hogy

azonnal kilátásba helyezte védővámok életbe léptetését is az úgymond amerikai piacot elárasztó gépkocsik behozatalára.

Ez kiváltképpen a német gazdaságra jelent komoly veszélyt, mert az Egyesült Államok a német autók egyik legfontosabb külföldi piaca. Azonban nemcsak a kereskedelmi kérdésekben mutatkozott meg a nyílt törés, hanem

az Iránnal kapcsolatos politikában, valamint a környezetvédelem ügyében is, amelynek vitájától Donald Trump egyszerűen távol maradt La Malbaie-ban.

De a Moszkvához fűződő viszony megítélésében is gyökeresen eltértek a vélemények, ugyanis csupán a résztvevő olasz kormányfő találta helyénvalónak az amerikai elnök azon kezdeményezését, hogy

a G7 Putyin orosz elnök bevonásával ismét bővítsek ki G8-cá.

Ennek alighanem leghatározottabb ellenzője a német kancellár, aki a Krím-félsziget bekebelezése, illetve az ukrán válság megoldatlansága miatt továbbra is kitart a Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankciók mellett.

A Kanadában tartott G7-csúcsértekezletével kapcsolatban a berlini kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy a többi résztvevőhöz hasonlóan,

Németország az amerikai lépés ellenére is kitart a zárónyilatkozatba foglaltak mellett.

Ebben az aláírók egyebek között elkötelezték magukat a nemzetközi kereskedelmet akadályozó protekcionizmus valamint az Oroszország és Kína felől mutatkozó fenyegetés közös leküzdése mellett, és kiváltképpen Angela Merkel kancellár szorgalmazására,

programot fogadtak el a válságövezetekben elő nők és leányok társadalmi elismerésének anyagi támogatására.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×