Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Trumpnak elege lett, retteghet Észak-Korea?

Trumpnak elege lett, retteghet Észak-Korea?

Csupán szimbolikus jelentősége van annak, hogy Észak-Korea visszakerült a terrorizmust támogató országok listájára. Csoma Mózes, Korea szakértő beszélt a részletekről.

Az Egyesült Államok lépéskényszerben van, mert valahogy reagálni kell az észak-koreai erődemonstrációkra, ezért jelentette be Donald Trump elnök az intézkedést - mondta az ELTE Bölcsészettudományi Karának koreai tanszékvezetője.

Csoma Mózes felidézte, hogy

2008-ban a Bush-adminisztráció vette le a kommunista országot a listáról, bízva abban, hogy sikerül elérni az atomfegyver mentesítést.

Véleménye szerint a mostani vezető apja, Kim Dzsong Il időszakában nagyobb esély volt rá, hogy sikerül az ázsiai országgal egy olyan megegyezést kötni, amellyel a Távol-Kelet biztonsági helyzete kiszámíthatóbbá válik.

A szakértő hozzátette:

az USA egyre nagyobb nyomást akar gyakorolni a kommunista országra olyan szimbolikus lépésekkel,

büntetőintézkedésekkel is, mint Phenjan visszahelyezése a terrorizmust támogató országok listájára, de ezek inkább az amerikai közvéleménynek szólnak. A nemzetközi közösség által alkalmazott szankciók nem igazán befolyásolják az észak-koreai döntéshozókat.

Hangsúlyozta, hogy Észak-Korea az elmúlt 30 évben már nem tekinthető egy klasszikus terrorizmust támogató országnak, Phenjan elsősorban a saját lakosságára jelent fenyegetést.

A terrorizmust támogató államok amerikai listáján jelenleg Irán, Szudán és Szíria szerepel. Észak-Korea egyszer már rajta volt ezen a listán, 1988 és 2008 között, mert állampolgárai 1987-ben 115 halálos áldozatot követelő bombamerényletet követtek el egy dél-koreai repülőgép ellen. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×