eur:
394.04
usd:
364.81
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Mi okozta a nukleáris felhőt?

Oroszországban is észlelték az október elején több európai országban mért nukleáris felhőt – ismerte el az orosz meteorológiai intézet. Korábban a Roszatom cáfolta, hogy Oroszországban szennyeződést tapasztaltak volna, majd azt is, hogy üzemében történt volna szivárgás.

Először október 8-án írták meg német és osztrák lapok, hogy enyhe fokú radioaktivitás növekedést észleltek különböző meteorológiai intézetek Európa fölött. Egy nappal később a francia nukleáris biztonsági intézet jelentette, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött, mint kiderült, e felhőt a ruténium 106-os izotópja alkotta.

A francia intézet úgy vélte, hogy a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. A két ország azonban tagadta, hogy atombaleset történt volna a területén. Az orosz Roszatom október 11-i közleményében pont az orosz meteorológiai intézet adataira hivatkozva cáfolta, hogy szennyezést mértek volna a sajtóhírekben már szereplő területeken, amely aztán elismerte, hogy nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe az Urál déli része fölött.

Perger Andrsát, a Greenpeace atomenergetikai szakértője szerint nehéz elképzelni, hogy a Roszatomnak ne lett volna erről tudomása. „Annál is inkább, mert nem biztos, de valószínűsíthető, hogy a Roszatom egyik telephelyéről származnak ezek a kibocsátások, mivel a kérdéses mérőállomás közelében nincs tudomásunk más olyan intézményről, ahonnan ez a kibocsátás származhat, nagy valószínűséggel a Majaki kiégett-üzemanyag feldolgozó üzemből származhat ez a szennyezés” - fejtette ki.

Mindez azt követően derült ki, hogy az oroszországi Greenpeace októberben adatokat kért az illetékes orosz hatóságtól, amely a napokban írta meg válaszként, hogy adataikat honlapjukon nyilvánosságra hozzák és ezek alapján látható volt a nagy mennyiségű szennyezés – fogalmazott Perger András.

„Mindig fölmerül az emberben ilyenkor az, hogy de mi lett volna akkor, ha valami igazán komoly szennyezés történt volna?

Gyakorlatilag egy ilyen csernobili kép alakul ki ezután a kommunikáció után az emberben, ahol először tagadnak, majd ha a külföldi nyomás már olyan nagy lesz az orosz hatóságokon, úgy látszik, hogy kénytelenek voltak ezek után beismerni, hogy ez a szennyezés Oroszországból származott” - emelte ki.

Ezt azonban az orosz meteorológiai szolgálat nem ismerte el, csupán a szennyezés észlelését.

A Roszatom közleménye cáfolta, hogy köze lenne a nukleáris felhő kialakulásához, leszögezték, hogy nem a Majak üzeméből került a légkörbe a ruténium 106-os izotóp. A Greenpeace oroszországi szervezete ettől függetlenül bejelentést tett az orosz ügyészségen, kérve az eset felülvizsgálatát.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×