Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Katalóniában nem lennének többségben a függetlenségi pártok egy felmérés szerint

Nem szereznének többséget a katalán parlamentben a függetlenségi pártok, ha most rendeznének előrehozott választásokat az autonóm közösségben - derült ki az El Mundo című napilap vasárnapi számában megjelent felmérésből.

A Sigma Dos közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint a szavazatok 42,5 százalékát kapnák meg a választóktól a Katalónia Spanyolországtól való elszakadását támogató pártok. Ez pedig legfeljebb 65 képviselői helyet jelentene számukra a 135 tagú törvényhozásban, amelyben 68 mandátum kell a többséghez.

Az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT), a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és a Népi Egység (CUP) a 2015 őszén tartott legutóbbi katalán parlamenti választásokon együttesen 47,7 százalékos támogatást nyert, amely 72 mandátumot ért.

A felmérés szerint a Spanyolország egységét támogató, eddig ellenzékben lévő pártokra most 43,4 százalék szavazna, két éve 39,1 százalék támogatta őket.

A választásokat a függetlenségi ERC nyerné 26,4 százalékos támogatással, második helyen a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt végezne 19,6 százalékkal. Harmadik helyen jutna a katalán parlamentbe a Katalán Szocialista Párt (PSC) a voksok 15,1 százalékával, negyedik lenne a függetlenségi PdeCat 9,8 százalékkal.

A Sigma Dos felmérését október 23. és 26. között végezte, tehát még azelőtt, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. A spanyol kormányfő pedig még aznap, a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján feloszlatta a katalán kormányt és a katalán parlamentet, továbbá kiírta az előrehozott választásokat Katalóniában december 21-ére.

A megkérdezettek 52 százaléka szerint a jelenlegi helyzet legjobb megoldását az előrehozott választások megrendezése jelenti - derült ki a Metroscopia közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet szintén még a barcelonai és madridi döntések előtt, október 24-én végzett Katalóniában.

Az El País című napilap vasárnapi számában megjelent kutatásban a válaszadók 43 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.

A felmérésben rákérdeztek egyebek mellett az identitásra is: 46 százalék vallotta magát legalább annyira katalánnak mint spanyolnak. A megkérdezettek 25 százaléka inkább katalánnak tartja magát mint spanyolnak, 19 százalék csak katalánnak, 5 inkább spanyolnak mint katalánnak és 3 százalék pedig csak spanyolnak.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×