Infostart.hu
eur:
384.44
usd:
330.79
bux:
123182.62
2026. március 4. szerda Kázmér

Több ezren tüntettek Horvátországban az oktatási reform folytatásáért

Az új kormány a korábban kidolgozott reformokat túl liberálisnak, és több részét megvalósíthatatlannak tartotta.

Több ezren tüntettek Zágrábban és még néhány nagyobb horvát városban csütörtökön délután az oktatási reform folytatásáért, amely még tavaly januárban megakadt.

Pontosan egy évvel ezelőtt ugyanezen okból csak Zágráb főterén, a Jelasics téren több mint 25 ezer tüntető gyűlt össze.

A demonstrációkon részt vevők politikamentes oktatási reformot követeltek. Emellett hangosan követelték Pavo Barisic oktatási miniszter lemondását és az oktatási reformon dolgozó csoport tagjainak újraválasztását, mert szerintük kinevezésük nem volt átlátható. A fiatalok elhagyják az országot, Horvátország már egy teljes generációt elveszített, és ahogy most állnak a dolgok, még néhányat el fog veszíteni - figyelmeztettek.

A demonstrációkat a Polgári Nevelés és Oktatás (GOOD) nevű egyesület szervezte, amely szerint "az oktatás reformja közérdek, és Horvátország lehetne jobb, mint az aktuális politikai garnitúra".

Az oktatási reformon dolgozó előző csoport, amelyet még a szociáldemokrata kormány hozott létre 2013-ban, 16 hónapig dolgozott a horvát tanterv megújításán. A munkában több száz tanár, tanító és óvónő vett részt, akiket nyilvános pályázat útján választottak ki a feladatra. 2014-ben a parlament elfogadta és elküldte az Európai Bizottságnak a csoport által kidolgozott terveket.

A csoport tagjai azonban tavaly májusban lemondtak, mert szerintük az újonnan alakult jobboldali kormány a parlament illetékes bizottságán keresztül új tagokat jelölt, s általuk akarta a neki megfelelő irányba terelni a csoport munkáját. Az új kormány túl liberálisnak és sok szempontból kivitelezhetetlennek tartotta az oktatási reformban megfogalmazottakat, és nem támogatta bevezetésüket a 2016/17-es tanévben. A reform első körben csak az általános iskolákat érintette volna. Már az első osztálytól kötelezővé tették volna az informatikaoktatást, harmadik osztályig osztályzat helyett szöveges értékelést javasoltak, változtattak a házi olvasmányok listáján, továbbá a tantárgyak hatékony és funkcionális oktatását szorgalmazták.

A tavaly szeptemberben megválasztott, szintén jobboldali kormány ezután idén január végén nevezett ki új tagokat az oktatási reformokon dolgozó csoportba, de a reform bevezetése ügyében azóta sem történt változás. A csoport élére nemrég az oktatási miniszter egyik munkatársát, Jasminka Buljan Culejt választották meg.

A tüntetések szervezői szerint a szakértői csoport létrehozásának az volt a lényege, hogy politikamentes szakértőkből álljon. "Most viszont a minisztérium munkatársa vezeti a csoportot, aki nem független a politikától" - mondták.

Jasminka Buljan Culej kinevezésével egy időben megérkezett az Európai Bizottság ajánlása is, amelyben a testület azt kéri a horvát kormánytól, hogy folytassa az oktatási reformot, mégpedig a parlament által 2014-ben elfogadott minta szerint.

Kolinda Grabar-Kitarovic államfő arra kérte az oktatási reformért felelős személyeket, hogy gyorsítsák fel és próbálják ideológia- és politikamentessé tenni a folyamatot. "Túl sok időt vesztegettünk el, Horvátországnak most gyorsítania kell, hogy utolérje azokat az országokat, amelyek korszerű, kreatív oktatási rendszerrel rendelkeznek" - hangsúlyozta az államfő.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Erőre kaptak a tőzsdék: rali van Európában, az USA is emelkedik

Erőre kaptak a tőzsdék: rali van Európában, az USA is emelkedik

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan estek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európa ehhez képest már jobban néz ki, emelkedést mutatnak a vezető indexek, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelent. A magyar piac is visszapattant az OTP vezetésével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×