Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Ausztria megosztott

Megosztja az osztrák társadalmat, a politikai pártokat és a közéletet is az ausztriai államfőválasztás, a kisebbik kormánykoalíciós párton, az Osztrák Néppárton (ÖVP) belül pedig komoly vitákat gerjesztett a jelöltek melletti kiállás.

A szakértők szerint vasárnap Ausztriában nemcsak két jelölt között kell választaniuk a voksolóknak, hanem az irányvonalról is kell dönteniük. Megállapításuk szerint a csaknem egy éve tartó kampány, a két különböző programmal induló jelölt egyértelműen a társadalom szétszakadásához vezetett.

December 4-én a szavazók az Osztrák Szabadságpárt Párt (FPÖ) által indított Norbert Hoferre és a függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellenre adhatják voksukat. A májusi fordulóban Van der Bellen szoros küzdelemben 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. A mostani felmérések szerint vasárnap is szoros küzdelem várható.

A néppártot igencsak megosztotta a jelöltek személye. Reinhold Mitterlehner alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke egy újságnak nyilatkozva Van der Bellen mellett állt ki. Ugyanígy tett Sophie Karmasin néppárti családügyi miniszter is.

Reinhold Lopatka, a párt frakcióvezetője azonban úgy nyilatkozott, hogy számára Norbert Hofer "a jobb" jelölt. Ezt követően Mitterlehner figyelmeztette a frakcióvezetőt, miszerint nem lojális a párthoz.

Korábban Alexander Van der Bellent támogatásáról biztosította többek között Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője, aki a jelölt kampánynyitó eseményén mondott beszédet. A jelölt támogatta továbbá Heide Schmidt, a Liberális Fórum nevű szervezet alapítója és korábbi vezetője, aki 1993-ig az FPÖ képviselője volt, valamint Eva Glawischnig, a Zöldek pártjának és Matthias Strolz, a Neos liberális párt elnöke. Kiállt mellette még Heinz Fischer korábbi államfő, Erhard Busek korábbi néppárti alkancellár, Maria Rauch-Kallat korábbi néppárti környezetvédelmi miniszter és Irmgard Griss az államfőválasztás függetlenként induló jelöltje is, aki az első fordulóban harmadik lett. Van der Bellen kampányának záróeseményén Michael Häupl, Bécs szociáldemokrata polgármestere is beszédet mondott. Pár napja az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) is támogatásáról biztosította Van der Bellent.

Több ismert osztrák konzervatív személyiség az Európai Unióból történő osztrák kilépés, az "Öxit" és Norbert Hofer megválasztásának veszélyére figyelmeztetve "polgári manifesztumot" tett közzé. A kezdeményezést az ÖVP két politikusa, Franz Fischler volt uniós biztos és Wilhelm Molterer volt alkancellár is aláírta.

Hofer megválasztása ellen tiltakozott több mint negyven, egykor magas rangú osztrák diplomata. Közöttük volt Hans Winkler egykori államtitkár és Albert Rohan, az osztrák külügyminisztériumi volt főtitkára is.

Több ausztriai egyetemi tanár viszont Norbert Hofer támogatására indított független kezdeményezést október végén. Indoklásuk szerint Hofer ismeri a települések, a különböző nemzedékek és a gazdaság problémáit, és elkötelezett Ausztria iránt.

A közéleti szereplők, sportolók is nyíltan kiálltak választott jelöltjük mellett. Felix Baumgartner osztrák extrémsportoló, világrekorder bázisugró a 1,5 millió követőt számláló Facebook közösségi oldalán Hofer mellett "kampányolt". Andreas Laun salzburgi segédpüspök a kath.net portálon tett bejegyzésében Hofert méltatta.

Christoph Waltz Oscar-díjas osztrák színész és Conchita Wurst, a 2014-es Eurovíziós Dalverseny osztrák győztese pedig Van der Bellen mellett állt ki.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×