Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

A Mol-INA-ügyről tárgyalt a horvátokkal Szijjártó

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyniniszter a Dubrovniki Fórum alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel, akivel egyebek mellett a Mol-INA-ügyről is egyeztetett.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében kifejtették: a találkozón Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország "az elmérgesedett vita helyett az együttműködésben érdekelt", ehhez azonban arra van szükség, hogy a Mol INA-val kapcsolatos "ésszerű, üzletszerű és logikus döntéseit horvát oldalról ne akadályozzák".

Mint írták, a horvát miniszter megerősítette kormánya elkötelezettségét az LNG-terminál megépítése mellett.

"Elvárjuk Horvátországtól, hogy kétoldalú és európai kötelezettségeinek megfelelően minél előbb tegye lehetővé a kétirányú gázforgalmazást a horvát-magyar gázvezeték-összeköttetésen" - idézi a közlemény Szijjártó Pétert.

A Dubrovniki Fórum nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 óta a tagja.

Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre. A nemzetközi konferencián Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnöke is részt vett, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország pedig miniszteri szinten képviseltette magát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×