Infostart.hu
eur:
373.31
usd:
340.37
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Izrael miatt Magyarország szembemegy az EU-val

A külügyminiszter nem tart jogi következményektől amiatt, hogy Magyarország a jelek szerint az EU tagjai közül kimondva egyedüliként nem kívánja külön címkékkel megjelölni a ciszjordániai zsidó telepekről származó árukat. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a BruxInfo kérdésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen következményei lennének a végrehajtás elmulasztásának.

Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekről származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfőn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.

Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.

"Ésszerűtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekről származó) árukat" - jelentette ki később újságírók előtt a magyar külgazdasági miniszter.

Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelől az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat előállító telepeken dolgoznak. "A címkézés egyszerűen rossz eszköz" - tette hozzá.

Szijjártó Péter a BruxInfo kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévő EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federica Mogherini ugyanakkor kitérő választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekről származó áruk megjelölését.

"Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az ő dolguk" - mondta, mielőtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.

A főképviselő bevezetőjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy "a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében". Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.

Mogherini később lapunknak megerősítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.

A főképviselő arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelőtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam - így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország - már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmű az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam levélben) arra kérték a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi főigazgatóság el is végezte a munkát, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. "A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon" - húzta alá.

EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt kereskedelmi egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözően értelmezte a megállapodásnak ezt a részét, és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó ország újra napirendre nem tűzte a kérdést.

A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által előállított áruk külön megjelölését.

Mogherini egyensúlyozását pedig megfigyelők szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×