Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
333.97
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Ötezren tüntettek Montenegróban a NATO-csatlakozás ellen

Mintegy ötezren tüntettek Montenegró NATO-csatlakozása ellen a kis balkáni ország fővárosában, Podgoricában szombat este.

A megmozdulást orosz- és szerbbarát ellenzéki pártok kezdeményezték. A résztvevők orosz és szerb zászlókat lengettek, és a Putyin szerb, illetve az Oroszország Anyácska jelszavakat skandálták.

A tüntetők követelték, hogy írjanak ki népszavazást a katonai szövetséghez való csatlakozásról.

Az Új Szerb Demokratikus Párt elnöke, Andrija Madic kijelentette: amennyiben a parlament népszavazás nélkül dönt a csatlakozás mellett, az polgárháború szélére sodorhatja az országot.

A NATO december elején hívta meg hivatalosan Montenegrót, hogy csatlakozzon hozzá teljes jogú tagországként. A Szerbiától 2006-ban elszakadt, mintegy 600 ezer lakosú s mindössze kétezer fős katonasággal rendelkező Montenegró csatlakozása diplomáciai források véleménye szerint legkésőbb másfél éven belül megtörténhet.

A NATO keleti irányú bővítését a saját biztonsága elleni fenyegetésnek tekintő Oroszország számos alkalommal tiltakozott az egykori jugoszláv köztársaság NATO-felvétele ellen, a meghívást követően pedig "válaszlépéseket" helyezett kilátásba.

Október eleji felmérés szerint a csatlakozás kérdése megosztja a montenegrói közvéleményt, a lakosságnak mindössze 50,2 százaléka támogatja a tagságot. A helyiek egy része ugyanis a koszovói háború alatti, 1999-es NATO-bombázások miatt súlyos fenntartással viszonyul az Észak-atlanti Szövetséghez. Másrészt Montenegróban jelentős Oroszország befolyása, évente több százezer orosz látogat az országba.

A Nyugat-Balkán országai közül eddig Horvátország és Albánia vált a NATO tagjává. Montenegró még 2003-ban, a Szerbiával közös jugoszláv konföderáció tagjaként csatlakozott a NATO békepartnerségi programjához.

Függetlenségének 2006-os kikiáltását követően megerősítette részvételét a programban, majd 2009-ben úgynevezett cselekvési tervet kapott Brüsszeltől a NATO-csatlakozási feltételek teljesítésének segítésére.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×