Az előzetes nyilatkozatok szerint az ülésen - amely előreláthatólag péntekre virradóra befejeződik - főleg az eddig meghozott döntések megvalósítását tekintik majd át, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a Világélelmezési Programnak és a külön létrehozott pénzalapoknak tett pénzügyi felajánlásokról lesz szó, különös tekintettel arra, hogy ezek teljesítésével számos EU-tagállam elmarad.

Végérvényes döntések ezúttal nem várhatók, de egyetértés születhet arról, hogy bővítsék az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jogköreit, és az ügynökség egymaga is kezdeményezhesse a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldését.

Orbán Viktor miniszterelnök a találkozóra érkezve egyebek között kijelentette, arra lenne szükség, hogy Görögország magától ellássa a szerződéses kötelezettségeit, amit eddig nem tett meg, és "ezért kerültünk mi is bajba". Azt is hangoztatta, Magyarország teljesen felkészült arra, hogy a schengeni megállapodásnak megfelelően csak ellenőrzötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon.

Donald Tusk, az állam- és kormányfői tanács elnöke egy sajtónyilatkozatban úgy vélte, hogy a tagországok többet tudnak tenni és többet is kell tenniük az anyagi tehervállalást illetően.

Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár érkezési nyilatkozatában kiemelt hangsúlyt helyezett a külső uniós határok védelmére.

A Törökországgal folytatott együttműködést az ülés előtt megszólalók többsége különösen fontos kérdésnek nevezte, de például Hollande hangoztatta azt is, hogy a vízumliberalizációhoz Ankarának is teljesítenie kell az unió szabta feltételeket, és jobban fel kell lépnie az embercsempészek ellen.

Az állam- és kormányfők a találkozón beszámolót hallgatnak meg az uniós tagsággal kapcsolatban tervezett brit népszavazásról, a gazdasági és monetáris unió jövőjéről, valamint a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előkészítéséről is.