Egy görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel.

A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett.

Jelen pillanatban az Európai Központi Bank az egyetlen olyan intézmény, amely képes megnyugtatni a pánikoló piacokat és megelőzni a görög gazdaság összeomlását. Az EKB kormányzótanácsa hétfő délután dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az EKB-nak forrásokat kellene biztosítania görög bankoknak a hitelezőkkel való tárgyalások előmozdításának érdekében. A miniszter kijelentette, hogy ha a kormányzótanács továbbra is a jelenlegi szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA), a jelenlegi készpénzfelvételi és átutalási korlátozások fenntartása mellett péntekig kihúzzák a bankok összeomlás nélkül. A legkedvezőbb forgatókönyv azonban az lenne, ha a kormányzótanács 3 milliárd euróval megemelné az ELA keretösszegét.

Sztatakisz megismételte, hogy a kormány az euróövezetben akarja tartani az országot, de jobb feltételekre, kiegyensúlyozottabb megállapodás megkötésére törekszik.

A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.

Névtelenül nyilatkozó görög bankárok közlése szerint a kormány azt tervezi, hogy néhány nappal meghosszabbítja a bankzárlatot. Legkorábban pénteken, vagy jövő héten hétfőn nyithatnak ki a pénzintézetek.

A görög kormány azt tervezi, hogy pár nappal meghosszabbítja a bankzárlatot - közölték görög banki források hétfőn.

A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.

Névtelenül nyilatkozó görög bankárok közlése szerint a kormány új rendeletet készül kibocsátani, hogy továbbra is zárva tartsa az ország területén működő bankokat. Legkorábban pénteken, vagy jövő héten hétfőn nyithatnak ki a pénzintézetek - mondta egy bankvezető a Reuters hírügynökségnek.

A Görögországnak szánt humanitárius segítségről is tárgyalniuk kellene az eurózóna vezetőinek a keddre kitűzött, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón - mondta hétfőn Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter.

Gabriel úgy vélte, fennáll annak a veszélye, hogy Görögország hiányt szenved az alapvető javakból, például gyógyszerekből.

"Az ott élő embereknek segítségre van szükségük, és nem szabad ezt tőlük csak amiatt megtagadni, mert nem vagyunk elégedettek a referendum eredményeivel" - mondta a tárcavezető az előző nap megtartott népszavazásra utalva, amelyen a görögök többsége elutasította a nemzetközi hitelezőkkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió, Európai Központi Bank) kötendő megállapodást.

Emellett Gabriel megismételte azokat az európai vezetők által hangoztatott mondatokat, miszerint a görög kormányon a sor, hogy új javaslatokat terjesszen a hitelezők elé. Előző este a miniszter azt mondta, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki a népszavazást megelőző kampányban az "igen" szavazatok mellett szállt síkra, vasárnap ugyancsak azt mondta, az EU-nak meg kellene vitatnia a lehetséges humanitárius segítséget. Schulz úgy vélte, nem az átlagembereknek, nyugdíjasoknak, betegeknek vagy óvodás gyerekeknek kellene megfizetniük a görög kormány által a dél-európai országban előidézett drámai helyzet árát.

Az EP elnöke hozzátette, ez a segítség olyan sürgősségi hiteleket is tartalmazna, amely lehetővé tenné Athén számára, hogy fenntartsa a közszolgáltatásokat.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök korábban azt hangoztatta, hogy az eurózóna országai által előírt megszorítási politika "humanitárius katasztrófát" okozott a 11 milliós Görögországban, ahol öt éve tart a gazdasági visszaesés és óriási a munkanélküliség.