A cseh hatóságok kimutatása szerint a helyi vállalatok 224 ezer külföldit alkalmaznak, főleg fizikai munkásként, míg 80 ezernek vállalkozása engedélye van.

Döntően szabad foglalkozásokról van szó, szakmai vállalkozói engedélye 16 ezer külföldinek van. A statisztikai hivatal szerint az utóbbi 15 év alatt mintegy 50 ezer külföldi kapott cseh állampolgárságot. A külföldiek évente mintegy 20 milliárd koronát (231 milliárd forint) küldenek haza családtagjaiknak.

A Csehországban élő külföldiek 45 százaléka az Európai Unió más tagállamaiból származik, a legtöbben Szlovákiából (160 ezer), Lengyelországból (25 ezer) és Bulgáriából (12 ezer) érkeztek. A nem uniós államok polgárai közül a legtöbben Ukrajnából (127 ezer), Vietnamból (58 ezer) és Oroszországból (37 ezer) jöttek Csehországba. A Csehországban élő külföldiek száma az utóbbi tíz év alatt megduplázódott.

A felsőfokú képzettséggel rendelkező külföldiek - főleg orvosok, műszaki szakemberek, programozók, de csúcsmenedzserek is - gond nélkül találnak munkát Csehországban. Szakemberek és magas végzettségűek iránt a kereslet igen nagy. Ilyen munkavállalókból mintegy 20 ezer dolgozik Csehországban. A Csehországban működő nagy cégek mintegy harmadát külföldiek irányítják, elsősorban németek, franciák és szlovákok.

A képzetlen munkaerőnek ugyanakkor gondjai vannak. Ez a külföldieken kívül a csehekre is vonatkozik, mert a szakképzettség nélküli munkahelyek száma egyre csökken.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben várható, hogy megnő a külföldiek érdeklődése Csehország iránt - áll a tanulmányban. Szakértők szerint ezért komoly problémának kell tekinteni azt, hogy a már Csehországban élő külföldiek helyzetét nem térképezték fel és elemezték megfelelően.

Rámutattak arra is, hogy a társadalmi integrációnak gyakran nyelvi korlátai vannak, ezt a magas képzettségűek jobban és sikeresebben hidalják át, mint a képzetlenek. Ez utóbbiakra jellemző, hogy nagyobb mértékben keresik honfitársaik társaságát, amely segít nekik gondjaik enyhítésében.

A nagyobb mértékű külföldi bevándorlás és a hatékony migrációs politika hiánya következtében fennáll a veszélye annak, hogy külföldiekből álló zárt gettók alakulhatnak ki. Ez komoly problémát okozhat a jövőben, mert a hatóságok jelenleg a hazai, többségében romák lakta gettók ügyét sem tudják megfelelő módon kezelni. Ezekből a gettókból jelenleg mintegy hatszázat tartanak nyilván a hatóságok, amelyekben mintegy 115 ezer társadalmilag leszakadt ember él. A gettók száma az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött.