A kabinet korábbi tervei szerint - amennyiben az Országgyűlés kétharmada rábólint az erről szóló határozati javaslatra - 100 fő utazott volna májustól őrző-védő feladatok ellátására az iraki Erbílbe az Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás jegyében és 50 fő tartalékosként várakozott volna Budapesten. A honvéd vezérkar helyszíni szemléje után azonban 116-ra emelték a kiutazó katonák létszámát a 30 tartalékos mellett - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

"Az egész hadműveletet vezető parancsnoki szintek mindegyikére kell delegálnunk tisztet, illetőleg a parancsnoki kontingenst is meg kell erősíteni, ezért összességében 110 őrzés-védelemmel és biztosítással megbízott katona, 6 vezetési ponton szolgálatot teljesítő tiszt jelenlétére van szükség, illetőleg körülbelül 30 Magyarországon rendelkezésre álló katona szükséges, így gyakorlatilag a 150-es kontingens számon belül maradunk."

Arra a kérdésre, hogy mennyiben növelheti a részvétel Magyarország terrorfenyegetettségét, Szijjártó Péter megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy új dimenzióba kerül a magyarországi biztonsági szint. A magyar katonák biztonságáról pedig a következőképp fogalmazott:

"A kurd térség esetében a veszélyeztetettségi fokozat közepes, de ezt iraki viszonylatban kell érteni, tehát nyilvánvalóan ez nem egy európai vagy magyarországi biztonsági szintekhez belőtt kategória."

Az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülése után, melyen e misszió is napirenden volt, Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy részt vegyen az Iszlám Állam elleni fellépésben. Az MSZP még nem döntött arról, hogy támogatja-e a honvédelmi miniszter határozati javaslatát, a Jobbik továbbra is ellene van, ahogy korábban az LMP is több aggályának adott hangot, a frakció nélküli baloldali pártok közül azonban több is támogathatja a magyar szerepvállalást.

Magyarország még márciusban kapott hivatalos felkérést az Egyesült Államoktól, hogy katonákkal is vegyen részt az Iszlám Állam elleni fellépésben. Az Országgyűlés kétharmados többséget igénylő döntésére azért van szükség, mert nem NATO, ENSZ vagy uniós misszióról van szó. A Ház várhatóan még ebben a hónapban szavaz a magyar kontingens kiküldéséről.

.